Hunor s Magor – két egytestvér? – 2018. március 21.


Sándor Klára


SandorSándor Klára nyelvész, művelődéstörténész, az SZTE BTK általános dékánhelyettese, a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék vezetője. Széchenyi Professzori és Bolyai Kutatási ösztöndíjas, több nagy nemzetközi és számos magyar projekt kutatásvezetője. Kutatási területe az evolúciós nyelvészet, a nyelvszociológia, az identitás és a nyelv kapcsolata, a székely írás története, emlékei és identitásjelölő szerepének változásai. Könyvei: A Bolognai Rovásemlék (1991), Nyelvrokonság és hunhagyomány (2011), A székely írás nyomában (2014), Határtalan nyelv (2014), Nyelv és társadalom (2016), A székely írás reneszánsza (2017).



Előadás tartalma:

A magyar tudós közösség a 19. század feléig azt vallotta: a magyarok a hunok utódai. Ezt olvashatjuk a krónikáinkban, ezt tanították már a 18. században a közoktatásban. A tudományos gondolkodásból a 19. században eltűnt ugyan ez a nézet, de a köztudatban, művészetekben, irodalomban fönnmaradt – egészen máig. Vajon miért nem tudunk megszabadulni e tudományos értelemben igazolhatatlannak bizonyult tézistől? És egyáltalán: meg kell-e szabadulnunk tőle? Vagy összhangba hozható, hogy a magyar nyelv az urálinak nevezett nyelvekkel mutatja a legtöbb közös vonást, hogy a magyarok „török népként” érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy évszázadok óta hun eredetűnek tartják magukat? Ezzel a kérdéssel foglalkozik az előadás, és közben szó esik arról is, milyen mitológiai rétegeket, eredetmonda-motívumokat tartalmaz a csodaszarvas-monda, s hogyan bonthatók ki a magyar népességet létrehozó etnikai, nyelvi keveredésnek a nyomai a mágikus agancsos mondájából.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

cikk_boritokepek_13

Grecsó Krisztiánnal zárult a Radnóti-estek sorozat ötödik évadja. Az egykori szegedi egyetemista mára már országos népszerűségű író. Május 8-án a Café Radnótiban a Vágyálmok netovábbja: Szeged című beszélgetésen Szilágyi Zsófia, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék oktatója kérdezte az írói forrásairól.