A doktori képzésről

A doktori képzésről

A doktori (PhD) képzés a mesterképzés folytatása, mely egyben tudományos kutatómunka végzésével is jár. Doktori képzésre érdemes jelentkeznie annak, aki a legmagasabb színtű oktatásban kíván részt venni, elkötelezett az önálló alkató- és kutatómunka végzése mellett, tudását, kreativitását folyamatosan szeretné fejleszteni.

Felvétel doktori képzésre

Doktori képzésre a doktori iskolák témavezetői által meghirdetett kutatási témákra lehet jelentkezni és felvételi vizsgát kell tenni. A vizsga eredményétől függően állami ösztöndíjat lehet elnyerni, de ha ez nem sikerül, önköltséges képzésben is részt lehet venni, ha a megfelelő felvételi pontot elérte a jelölt. A ponthatárok a felvételi vizsga után alakulnak ki.

Részvétel a doktori képzésben

A 2016. szeptember 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint a doktori képzés 2 éves képzési és kutatási, valamint további 2 éves kutatási és disszertációs szakaszból áll. A negyedik félév végén komplex vizsgát kell tenni, melynek sikeressége esetén lehet megkezdeni a következő két éves doktorjelölti szakaszt. A képzés 4 éve során összesen 240 kreditet kell szerezni, átlagosan félévente 30-at. A részleteket a törvény 53. § (1)-(4) pontjai adják meg. Az állami ösztöndíj az első két évben havi 140,000 Ft, a második két évben 180,000 Ft.

22evphd

Képzési és kutatási szakasz

Az első két évben, a képzési és kutatási szakaszban kell megszerezni az összes tanulmányi kreditet. A doktorandusz sokkal szabadabban vehet fel kurzusokat, mint a hagyományos egyetemi képzés során. Választását a témavezetőjével egyezteti, vehet fel elméleti és gyakorlati jellegű kurzusokat, melyek mennyiségére, arányára bizonyos megkötések érvényesek.
Az alap- és mesterszintű képzéstől eltérően krediteket kell szerezni a kutatási munkához kapcsolódó tevékenységgel is. A doktori képzésben részt vevő hallgató - más néven doktorandusz - tehát sokkal önállóbb, saját alkotómunkát is végez. A doktorandusznak témavezetője is van, aki irányítja a kutatómunkáját és segíti a szakmai haladását.


Komplex vizsga

A képzési és kutatási szakasz sikeres lezárásához és a kutatási és disszertációs részre való felvételhez eredményes komplex vizsga szükséges. A komplex vizsga két részből áll: számot kell adni az elméleti felkészültségről, szakirodalmi ismeretekről és a tudományos előrehaladásról, a további kutatási tervekről is. A komplex vizsga általános elveit és szabályait az Országos Doktori Tanács a 2016. február 12-i ülésén fogadta el, később a szabályzás a doktori kormányrendeletbe került.


Kutatási és disszertációs szakasz

A sikeres komplex vizsga után elindul a kutatási és disszertációs szakasz és a fokozatszerzési eljárás. Ennek keretében kerül sor

  • az előírt mennyiségű és minőségű kutatási eredmény teljesítésére (kutatási kredit megszerzésére) és
  • a doktori értekezés (disszertáció) elkészítésére.
Fontos kiemelni, hogy a jelöltnek új tudományos eredményeket kell elérnie, amit publikálnia is kell. A követelményeket a doktori iskolák szabályzata részletezi. Ha a tudományos munkát együttműködésben éri el, világosnak kell lennie a jelölt hozzájárulásának. Az értekezést a komplex vizsgát követő 3 éven belül kell elkészíteni.

Bírálati eljárás
Az értekezést hivatalos bírálóknak (opponenseknek) adják ki, akik támogató javaslata alapján nyilvános vitát, védést hirdethetnek meg. A jelöltnek be kell mutatnia eredményeit, válaszolnia kell a bírálók kérdéseire, kritikájára és bárki más kérdésére is. Ha a védés sikeres, akkor a doktori tanács megszavazhatja a doktori (PhD) fokozat odaítélését. Sikeres védés esetén az állami ösztöndíjas doktorandusz egyszeri 400,000 Ft támogatásban részesül. A jelölt az oklevelet ünnepély keretében, eskü letétele után kapja meg.

Egyéni felkészülés, honosítás

Doktori fokozatot lehet szerezni egyéni felkészüléssel is. Ebben az esetben a jelölt komplex vizsgára jelentkezik. Sikeres vizsga esetén kerül be a fokozatszerzési eljárásba, ezen belül a kutatási és disszertációs szakaszba.
Ezen kívül lehetséges külföldön megszerzett fokozat honosítása és kettős fokozatszerzés két egyetemen.

A kifutó 3 éves doktori képzés

Aki a doktori képzését 2016. szeptember előtti megkezdte, 3 éves képzésben vesz részt, melyhez havi 100,000Ft állami ösztöndíj tartozhat. A képzés befejezése után a doktorandusz kérelmére elindul a fokozatszerzési eljárás. Ennek keretében szigorlatot kell tenni, teljesíteni kell az összes publikációs és nyelvismereti követelményt, ekkor tekinthető bírálatra alkalmasnak az értekezés.
3evphd
Felmerül a kérdés, hogy a jelenleg 3 éves képzésben levő hallgató átjelentkezhet-e az új 2+2 éves képzésbe? Ennek fő oka a nagyobb összegű és hosszabb idejű állami ösztöndíjtámogatás lehet. Szintén kérdés, hogy ilyen esetben elszámolhatók-e az eddigi teljesítései, vagy teljesen újra kell kezdenie ilyen esetben a tanulmányait?

Az Országos Doktori Tanács ülésén elhangzottak szerint a törvényalkotó szándéka szerint nem lesz lehetőség átjelentkezésre, azaz párhuzamosan folyik majd a kétféle képzés, amíg a régebbi rendszer ki nem fut. A Szegedi Tudományegyetem hivatalosan is jelezte, hogy a jelentős ösztöndíjkülönbség problémát okoz, amire mielőbbi megoldást kell találni. Sajnos ez nem történt meg.

Lehetőség jelenleg legfeljebb arra látszik, hogy a képzésben már részt vevő doktorandusz megszakítja tanulmányait és új jelentkezőként felvételizik az új képzésre. Ezt törvény nem tiltja. Ugyanakkor ennek a lépésnek igen sok negatív következménye és veszélye lenne, feszültséget okozna doktoranduszok, oktatók és a graduális képzésből érkező új jelentkezők között is.
  • A tanulmányok megszakítása az egyetem és az Országos Doktori Tanács számára is sikertelen fokozatszerzést jelentene. Az állami támogatás pedig függ attól is, hogy a felvételt nyert hallgatók hányad része szerzi meg a fokozatát. A megszakítás miatt így az egyetemre jutó doktori támogatás csökkenne.
  • A jelenlegi ösztöndíj is elveszhet, ha nem adható át a képzésben maradóknak, az új képzése ez nem vihető át.
  • Ha az újrajelentkező már használt állami ösztöndíjat, akkor nem kaphatja meg már a teljes időtartamra az új ösztöndíjat, ami veszteséget jelent.
  • Az újrajelentkezések rontanák az új jelentkezők bekerülési esélyeit. Így több lenne a jelentkező, és aki már folytatott doktori tanulmányokat, jelentős előnyben lenne a graduális képzésből érkezőkkel szemben. Ez is ellentétek kialakulásához vezetne.
  • Jelentkezni meghirdetett témára lehet, így ha valaki már egy témán dolgozik, akkor számára újból ugyanezt meghirdetni problémákhoz vezet.
A Szegedi Tudományegyetem vezetése ugyanakkor látja a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát és igyekszik tenni annak érdekében, hogy enyhítse a gondokat. Az újrajelentkezések elkerülése érdekében anyagi forrást biztosít a jelenlegi képzésben résztvevők számára és kéri az oktatókat és doktoranduszokat is, hogy egyeztessenek a megoldási lehetőségekről, kerüljék el az egymás közti feszültségek kialakulását, különös tekintettel arra, hogy az érintettek egyike sem felelős a kialakult helyzetért.

PhD doktori képzés és fokozatszerzés a Szegedi Tudományegyetemen

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény — amely visszaadta az egyeteknek a tudományos fokozatadás és az arra való felkészítés jogát — hatályba lépését követően a Szegedi Tudományegyetem két — egyetemi rangú — jogelőd intézményében, a József Attila Tudományegyetemen és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen 17, ill. 9 doktori program nyert akkreditációt. Ezek száma 2000-re 20, ill. 10-re nőtt. Az induló, az 1993/94-es tanévben 94, ill. 26 államilag finanszírozott és 32, ill. 26 költségtérítéses doktorandusz hallgató kezdte meg 3 éves tanulmányait. A két önálló egyetem együttesen 497 doktori, PhD fokozatot ítélt oda. Ezek egy (kisebb) részét korábban szerzett Dr.Univ. egyetemi tudományos fokozat, vagy kandidátusi fokozat alapján adományozta.


Az egységes Szegedi Tudományegyetem megalakulásakor, 2000-ben, 555 doktorandusz hallgatónk volt. Közülük 298-an részesültek állami, míg 48-an egyéb, főleg az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK) által biztosított ösztöndíjban. Ez az intézmény azóta is rendszeresen biztosít ösztöndíjakat a doktori képzésben résztvevő hallgatóknak, és egyben fedezi képzési költségeiket is. Az e formában tanulmányaikat folytató doktoranduszok száma évente 60 és 80 közé tehető.


A felsőoktatási törvény 2000. évi módosítása után az immár egységes egyetemen 16 doktori iskola nyert előbb ideiglenes, majd végleges akkreditációt a korábbi doktori programjaira alapozva.


2003-ra valamennyi olyan tudományterületen, ahol korábban doktori programunk volt, doktori iskola létesült, ezzel számuk 17-re nőtt.


A Szegedi Tudományegyetem jelenlegi 19 doktori iskolája a szigorú országos minőségbiztosítási felülvizsgálatokon rendszeresen megfelel és megkapja a működési engedélyt (az iskolát akkreditálja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság). Az Egyetem által kiadott PhD fokozat magas presztízsű, nemzetközi elismertéségű. Aki rendelkezik a fokozattal lehet hazai és külföldi intézményekben egyetemi oktató és kutató, dolgozhat kutatóintézetben, de akár állami vagy vállalati munkahelyeken is igen jó eséllyel kaphat magasabb beosztású állást. A doktori iskolák egy kivételével lefedik azon tudományterületeket, amelyeken alap- és mesterképzést folytatunk. Reméljük, hogy a közeli jövőben művészeti doktori iskola alapításával, és egyben a DLA fokozat odaítélése jogának elnyerésével, a kivétel megszűnik.


A doktori iskolák munkájának, a képzések és fokozatszerzéseik összehangolására hozta létre 1999-ben a József Attila Tudományegyetem Doktori Intézetét. Az egységes Szegedi Tudományegyetem 2000-es megalakulásával a teljes új egyetemen látja el az előbbi feladatokat.


Az Országos Doktori Tanács 2016. novemberi nyilvántartása alapján a következő számok jellemzik a Szegedi Tudományegyetem doktori képzését:

  • 19 doktori iskola
  • 1265 oktató
  • 483 témavezető
  • 223 törzstag
  • 689 jelenlegi hallgató
  • 3617 2015-ig felvett hallgató
  • 1197 2015-ig fokozatot szerzett hallgató