A népszavazás a közvetlen demokrácia legfontosabb eszköze, ez az intézmény teremti meg annak a lehetőségét, hogy a nép ne csupán a képviseleti szervek (Országgyűlés, helyi képviselő-testület) megválasztásán keresztül – azaz közvetetten –, hanem közvetlenül is beleszólhasson az ország életét nagyban befolyásoló kérdésekbe. Tehát a népszavazás, azon belül is az országos népszavazás a népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani.
A közvetlen demokrácia előnyei, hogy növeli a döntés politikai súlyát, ha közvetlenül a nép hozza meg, vagyis nagyobb legitimációt ad, illetve kevésbé érvényesülnek a pártpolitikai erővonalak, a szavazók nem feltétlenül politikai szimpátiájuk alapján ítélik meg a népszavazásra bocsátott kérdést.
A közvetlen demokrácia hátránya, hogy a döntés nem a kompromisszum elvén születik, a kisebbségben maradt vélemény nem játszik szerepet végső döntés kialakításában, nem biztosítja a kontinuitást, a népszavazás csak egy-egy döntésre „veszi vissza” a hatalmat a képviseleti szervektől és nem mellesleg meglehetősen költségek a lebonyolítása.
A népszavazás területi kiterjedés alapján lehet
a)országos (a választópolgárok a főhatalmat, a népszuverenitást gyakorolják közvetlenül);
b)helyi (a helyi közügyek intézése).
Kezdeményező szerint a
a)közhatalom gyakorlásában részt vevő szervek/személyek által (amelynek fő funkciója a legitimáció, a döntés utólagos megerősítése),
b)kormány, köztársasági elnök vagy
c)választópolgárok közössége által (a képviseleti szervek „akarata ellenére”, legalább 1oo ezer választópolgár kezdeményezi.
Kezdeményezés jellege szerint:
a)kötelező (ha legalább 200000 választópolgár kezdeményezi),
b)fakultatív (minden más esetben, a közvetlen és képviseleti demokrácia keveredik).
Kötőerő szerint a már megtartott népszavazás lehet
a)ügydöntő (ami azt jelenti, hogy ha a megtartott népszavazás érvényes és eredményes, akkor annak eredménye köti az Országgyűlést);
b)csak tájékoztatójellegű (a hatályos szabályozás szerint ilyen már nincs Magyarországon, de egyébként azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem köteles figyelembe venni annak eredményét, nem keletkeztet számára további kötelezettséget).
Országos népszavazás
Jelenleg minden népszavazás ügydöntő, az Országgyűlésnek – a népszavazás napjától számított 180 napon belül – az érvényes és eredményes népszavazást végre kell hajtani, vagyis a feltett kérdésre adott válasznak megfelelő tartalmú törvényt kell alkotni.
Az Alaptörvény szerint az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint a fele érvényesen szavazott és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás nem önvégrehajtó csupán jogalkotásai (vagy más intézkedési) kötelezettséget keletkeztet a parlament számára. Az ügydöntő népszavazás eredménye 3 évig köti az Országgyűlést (csak azután tehát el az eredményétől), és az érvényes és eredményes népszavazást követően 3 évig nem kezdeményezhető újabb népszavazás az adott kérdésben (moratórium).
A népszavazás tárgyát tekintve kétféle szabályozási megközelítés lehetséges:
a)pozitív: tételes felsorolás a népszavazásra bocsátható kérdésekről,
b)negatív: minden olyan kérdésről lehet népszavazást tartani, amelyet a jogszabályok nem tiltanak.
Nemcsak abban a kérdésben tartató népszavazás, amit az Országgyűlés törvényben ténylegesen szabályoz, hanem abban is, amit szabályozhatna: mindenről lehet népszavazást tartani, amit az Alaptörvény nem delegál kifejezetten más szerv hatáskörébe. Népszavazás csak a parlamentre vonatkozóan fogalmazhat meg előírást, a képviselőkre nézve nem.
Nem tartható népszavazás az alábbi tárgykörökben (lásd részletesen: Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés) – Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezés, központi költségvetésre vonatkozóan, közkegyelem gyakorlásáról, országgyűlés feloszlatásáról stb.
A népszavazás tárgybában feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen. Választópolgári oldalról az egyértelműség azt jelenti, hogy csak egyféle értelmezhetőség létezik, a választópolgár egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel tudjon válaszolni. A jogalkotó oldaláról az egyértelműség azt jelenti, hogy az Országgyűlés világosan látja, hogy eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség terheli.
A népszavazási eljárás több egymástól elkülöníthető szakaszra osztható a 2013. évi CCXXXVIII. törvény értelmében:
1. szervezési szakasz
A népszavazás szervezője lehet választópolgár vagy párt, társadalmi szervezet. A népszavazás szervezője elkészíti az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát a népszavazásra bocsátandó kérdéssel és benyújtja a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB), legkevesebb 20, legfeljebb 30 támogató aláírással együtt.
2. kérdés hitelesítés
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője 3 napon belül határozattal elutasítja kérdést, ha az a népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, az alapvető formai követelményeket nem teljesíti és azonos tárgykörben, már van folyamatban népszavazási eljárás. 30 napon belül hitelesítéséről, ha a mintapéldány a formai és tartalmi feltételeknek megfelel.
3. aláírásgyűjtés
Az íveket 120 napos jogvesztő határidőn belül kell az NVB-nek átadni a szükséges számú aláírással. Az aláírásgyűjtés szünetel, ha az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidőn belül (vagy az azt követő 40 napon belülre) általános parlamenti vagy önkormányzati választásokat tűztek ki.
4. aláírások ellenőrzése
Az NVB 60 napon belül ellenőrzi az aláírások számát, az adatokat és hogy mindenkinek csak egyszer írta-e alá az ívet. Erről az NVB határozat hoz, amely a Kúria előtt támadható meg. Az eredményről az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
5. népszavazás elrendelése
Az Országgyűlés 30 napon belül dönt a népszavazás elrendeléséről.
6. népszavazás kitűzése
A köztársasági elnök dönt a népszavazás időpontjáról, amely a kitűző határozattól számított 43. és 90. nap között lehet.
Helyi népszavazás
Helyi szinten is van lehetőség a közvetlen demokrácia gyakorlására helyi népszavazás formájában, amelyet a képviselők legalább egynegyede, a testület bizottsága, a helyi egyesület vezető testülete, a rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezheti a polgármesternél.
A helyi népszavazást kötelező elrendelni, ha a polgárok széles körét érintő kérdésről van szó (pl. település átcsatolása másik megyéhez, községegyesítés), valamint rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén
Fakultatív elrendelni, a testület hatáskörébe tartozó ügyben, önkormányzati rendelet megerősítésére.
Tilos elrendelni a költségvetésről, a helyi adónemet illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben és a képviselő-testület feloszlatásáról.
FORRÁSOK
Alaptörvény B. cikk, XXIII. Cikk (7), 31. cikk (2), 8. cikk (3) bekezdés
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Alkotmánybíróság főbb elvi megállapításai: 2/1993. (I.22.) ABH, 52/1997. (X.14.) ABH, 25/1999. (VII.7.) ABH, 50/2001. (XI.29.) ABH, 63/2002. (XII.3.) ABH, 1oo/2007 (XII.6.) ABH, 64/2009. (VI.18.) ABH
Alkotmánybírósági konkrét esetek a népszavazással kapcsolatban: 51/2001. (XI.29.) ABH, 52/2001. (XI.29.) ABH, 72/2003. (XII.19.) ABH, 15/2003. (IV.18.) ABH, 46/2006. (X.5.) ABH, 57/2007. (X.12.) ABH, 61/2008. (IV.29.) ABH
