Innovízió - 2010. november 30.

Témák:

Dr. Kérchy László, Varga Ferencné: A matematikai kutatómunka eszközei, a Bolyai Intézet könyvtára

Dr. Maróy Péter: Muslica genetika a törzsgyűjteménnyel

Dr. Osvay Károly: Út a TEWATI lézerrendszertől a Szuperlézerig

 



Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül

 

Dr. Kérchy László, Varga Ferencné: A matematikai kutatómunka eszközei, a Bolyai Intézet könyvtára

Egy matematikus a kutatómunkáját szemben más természettudományi ágat művelő kollégájával, nem terepen, laboratóriumban, stb. különböző drága műszerek, vegyszerek vagy más, kutatást segítő eszközök segítségével végzi. Neki elegendő egy karosszék, vagy séta a természetben. Elég egy ceruza és egy papír. Viszont fontos tudnia (mint más kutatónak is), hogy szerte a világban ki mit csinált az ő érdeklődési területén. Ehhez nyújt alapot egy könyvtár, illetve manapság már az internet is. Tehát ezért mondhatjuk, hogy a matematikus legfőbb kutatási segédeszköze a könyvtár.

A Bolyai Könyvtár egyidős az szegedi egyetemi oktatással. Riesz Frigyes és Haar Alfréd, az 1921-ben Szegedre költözött kolozsvári tudományegyetem akkori matematika professzorai legfontosabb munkájuknak egy a kutatást segítő könyvtár létrehozását tartották.

(Bővebben lásd az intézeti honlapon: http://www.math.u-szeged.hu/portal/hu/az-intezet/az-intezet-tortenete-2.html )

Ugyancsak Riesz és Haar érdeme egy matematikai szakfolyóirat elindítása, melynek címe Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Scientiarum Mathematicarum. E hosszú cím, idézésének megkönnyítésére, Acta Sci. Math.-ra zsugorodott, sőt egyszerűen csak szegedi Acta-ként beszéltek (és beszélnek a mai napig) róla. Sok szempontból fontos egy ilyen szakfolyóirat. Teret ad a legfontosabb kutatási eredmények nemzetközi bemutatására, hiszen ez a folyóirat eljut a világ minden tájára. Könyvismertetések megjelentetése révén a könyvtár könyvállományát gyarapítja a legfrissebb szakirodalommal. Cserekapcsolatai révén pedig a folyóirat-állományt növeli.

A Bolyai Intézet dolgozóinak mindigis közös szívügyük volt a könyvtár fejlesztése. Közösen dolgoznak az Acta folyamatos megjelentetésén, illetve pályázati pénz forrásaik jelentős részét könyvtári állománygyarapításra fordítják.

Így talán érthető, hogy a Bolyai Könyvtár egyetemünk fennállása folyamán a legnagyobb és legjobban megszervezett tanszéki szakkönyvtár volt és most is az. Ennek és a kutatómunkában betöltött nagyon fontos szerepének köszönhető, hogy mind a mai napig (a TIK felépülése ellenére is) megmaradt önállósága.


Dr. Maróy Péter: Muslica genetika a törzsgyűjteménnyel

A muslica genetika 100 éves az idén.

A 100 éves évfordulót az jelöli, hogy 1910-ben találták az első muslica mutánst. Ez Thomas Hunt Morgan laboratóriumában történt New Yorkban. Morgan Darwin evolúciós elmélete által felizgatva arra keresett alkalmas kísérleti rendszert, amivel az evolúció folyamata eseményszerűen követhető. Több élőlénnyel próbálkozott, csigákkal, egerekkel, rovarokkal.

Muslica tenyészetében talált az egyik nemzedékről a másikra megjelenő az eredeti típustól feltünően eltérő egyedet. Az új típus szeme ragyogó piros helyett fehér volt. Ez bizonyult az első mutánsnak, és a white (=fehér) nevet kapta. Ez a muslica több, a szemszíntől kulönböző szempontból is különlegesnek bizonyult, például u.n. cikk-cakk öröklésmenetet mutatott. A különlegességek okait Morgan csapata jórészt megfejtette, és ezek eredményeként ismerjük a nemhez kötött öroklést, a kromoszóma elméletet és a genetikai térképet, hogy csak néhányat említsünk.
Az első mutáns feltalálását sok más mutáns azonosítása követte, sőt arra is rájöttek, hogy hogyan fokozható a mutációk bekövetkezése. A muslica kitünő genetikai modelrendszeré vált.

A muslicával foglalkozó laboratóriumok száma nőtt, és sok száz mutánst írtak le. Ez szükségessé tette egyrészt a mutánsok nevezéktanának és leírásának egységesítést, másrészt összehasnonlító anyag hozzáférhetőségét, aminek segítségével kísérletesen ellenőrizhető két hasonló mutáns genetikai azonossága vagy különbözősége. Így azután a mutánsokat egy helyen összegyűjtötték és fenntartották, és hozzáférhetővé tették a többi laboratórium számára. Létrejött a törzsgyűjteményt. Morgan érdeme a törzsgyűjtemény kialakítása, továbbá a nyitottság és az együttműködés elveinek általánossá, erkölcsi követelménnyé tétele a muslicát kutató tudományos közösségben.
A muslica génjeinek száma 14.000, ami körülbelül fele az ember génszámának. Ma tudjuk, hogy ötezer közüli azon muslica gének száma, amik elrontása látható alakváltozást, vagy súlyos élet vagy szaporodóképesség változással jár. Az ilyen változásokat az emberben betegségnek nevezzük. 5000 törzs fenntartása jelentős helyigénnyel, munka ráfordítással jár és megfelelő szakértelmet igényel.

A muslica genetika eszköztára jelentősen bővült a mult évtizedekben. Az új, hatékony mutáns előállítási módszer a muslica ugráló génjeit használja fel. A legelterjedtebb muslica ugráló génjét P-elemként ismerik. A P-elemből készült eszközök lehetővé tették könnyen elemezhető új mutánsok hatékony előállítását. A szegedi muslica genetikusok élenjártak a P-elem mutagenezisben. A muslica mutánsgyűjtemények készültek Szegeden az SzBK-ban és az egyetem Genetikai Tanszékén. Az új mutáns törzsekből, 1997-ben a szegedi egyetem Genetikai Tanszékén létre jött Szegedi Muslica Törzsközpont. A szegedi muslica gyűjtemények a törzsközponton keresztül váltak nemzetközileg hozzáférhetővé. A Törzsközpontban azután több további, amerikai illetve európai laboratóriumban előállított gyűjteményt helyeztek el. A gyűjtemény néhány év alatt 8000 törzsre duzzadt. A referencia mutáns törzseket Szegeden kívül Bloomingtonban az USA-ben és Kiotóban (Japán) tartanak fenn. A szegedi törzsek nem csak referenciaként hasznosak, hanem nyersanyagként szolgálnak genetikai funkciók és nem jellemzett gének azonosítására. A törzsközpont 12 éven keresztül összesen közel százezer törzset küldött a mintegy ötven országban működő muslica genetikával foglalkozó laboratóriumokba, beleértve gyógyszergyárak fejlesztő laboratóriumait. Szeged neve közismerté vált a muslica genetikusok világában!

Dr. Osvay Károly: Út a TEWATI lézerrendszertől a Szuperlézerig

A minket körülvevő reális világ fizikai, biológiai és kémiai elemi folyamatainak nagy része femto- illetve attoszekundumos (10-15−10-18 s) időskálán játszódik le. Az elektronikus tudományos-technikai eszközök feloldóképessége ettől több nagyságrenddel elmarad. A lézertechnikában az utóbbi évtizedben bekövetkezett nagy fejlődés eredményeképpen azonban ma már előállíthatók olyan lézerimpulzusok, melyek segítségével az elemi jelenségek kísérleti vizsgálata lehetségessé válik.

Az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken belül a 90-es évek végén alapított kutatócsoport a magyarországi femtoszekundumos, nagy intenzitású kutatások fellegvára. A fő kísérleti eszköz a két terawatt csúcsteljesítményű, 20 fs időtartamú impulzusokat kibocsájtó, az országban egyedüli titán-zafír lézerrendszer, a TeWaTi. A TeWaTi kutatócsoport fő kutatási területei természetes módon átfednek és közvetlenül kapcsolódnak a Szegeden megépítendő Szuperlézer, azaz az ELI-ALPS európai kutatási nagyberendezés tudományos- és technológiai fejlesztéséhez illetve a végzendő kutatásokhoz.

A TeWaTi segítségével bemutattuk a nagy intenzitású lézerrendszerek működését, az ultrarövid, nagy intenzitású lézerimpulzusok néhány felhasználási területét, mint például optikai másodharmonikus keltés, lézerrel keltett plazma valamint felületek lézerrel való megmukálása.

 


 

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma