Innovízió - 2011. április 21.

Dr. Martinek Tamás: Új irányvonalak a modern gyógyszerkutatásban

Dr. Báthori Mária Dr.Tóth Noémi: Növényi ekdiszteroidok izolálása és vázizomra kifejtett hatásuk vizsgálata

Dr. Szabó Kornélia: Az acne kialakulásának hátterében álló folyamatok vizsgálata genetikai módszerekkel

 



Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Martiek Tamás: Új irányvonalak a modern gyógyszerkutatásban

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézete nagy múltra visszatekintő, nemzetközi viszonylatban is jegyzett kutatóközpont. Munkatársai az elsők között reagáltak azokra a változásokra, amelyek a gyógyszerészeti kutatás terén az utóbbi években bekövetkezett.

A gyógyszerkincsünk nagy rész úgynevezett kismolekula. Azok a támadható információs útvonalak a szervezeten belül, amit eddig könnyű volt megközelíteni azokat már sikerült is és egyre inkább nehéz új célmolekulákat találni, amelyek ily módon specifikusak és erősen, szelektíven tudnak kölcsön hatni ezekkel a kis molekulákkal.

Egy kis molekulának a szelektív kölcsönhatásához arra van szükség, hogy ezekben a célmolekulákban legyen egy pici barlangszerű képződmény, ahova a kis molekula be tud illeszkedni. Nagy felszínű kölcsönhatáson ez nincs, ezért olyan makromolekulák szükségesek, akik ezt a nagy felszínű kölcsönhatást létre tudják hozni (pl. antitestek). Ezeknek is van jópár problémája: önmaguk is immunogének lehetnek, a polc élettartamuk nem túlságosan hosszú.

Az SZTE Gyógyszerkémiai Intézetben olyan mesterséges molekulákkal foglalkoznak, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy kialakítsák a megfelelő kölcsönhatás felszínt, de még nem akkorák, mint az antitestek és nem váltanak ki immunreakciót, ezeket hívják mesterséges önrendelkező rendszereknek vagyis holdamereknek.

Az NMR spektométer működési elve az, hogy van benne egy erős mágnes és az atom magok molekulákon belül úgy működnek, mint egy pici tűmágnes és ha ebbe a mágneses térbe betesszük őket, akkor kétféle állapotuk lehet: párhuzamos illetve a mágneses térrel ellentétes irányú. Rádóhullámmal tudjuk őket befolyásolni, hogy melyik irányba álljanak a rádióhullámnak a frekvenciája más és más lehet. Attól függően, hogy az atommagot ebben a mágneses térben milyen frekvencián nyelnek el, egyáltalán egymással milyen kölcsönhatással vannak nagyon sokat elárul az anyag szerkezetéről. Ezeket a vizsgálatokat el lehet végezni kis molekulákon illetve egészen nagy protein méretű illetve magukon a proteineken is.

Tudjuk, hogy a fehérjék például alfaaminó savakból épülnek fel, ezeket az építő elemeket kicserélték mesterséges építőelemekre, ezeket kapcsolták egymás után sorban ugyanúgy, mint az alfaaminósavak vannak egymás után építve a fehérjékben és vizsgáljuk azt illetve próbáljuk elérni azt, hogy ezeknek jól meghatározható szerkezete legyen kialakítsák ezt a nagy kölcsönhatási felszínt, amit aztán finom hangolni tudunk.

 

Dr. Báthori Mária, Dr. Tóth Noémi: A Silene viridiflora ekdiszteroid profilja és a 20 hidroxiekdizon in vivo hatása patkány izomrostokon

Az ekdiszteroidok az androsztán vázas vegyületek egyik jellegzetes csoportját alkotják. A növények gyakran sokkal nagyobb mennyiségben képesek az ekdiszteroidok bioszintézisére, mint a rovarvilág.

Az ekdiszteroidok nagy mennyiségű izolálása tette lehetővé hatásuk vizsgálatát emlős szervezetekben, illetve különböző emlős sejtvonalakon. Az ekdiszteroidok fiziológiai hatásai közül a legnagyobb érdeklődés a fehérjeszintézis fokozása, anabolikus hatás felé irányult. Az ekdiszteroidok képesek a fizikai teljesítmény és az izomerő fokozására is. Egy új hipotézis alapján feltételezzük, hogy az ekdiszteroidok a D vitamin receptor alternatív, nem genomikus kötőhelyéhez kötődve képesek D-vitaminszerű, nem a kalcium háztartáshoz kapcsolódó hatások kiváltására.

A S. viridiflorat, magyarul zöldvirágú habszegfűvel történt kísérlet eredményei a következők:

Kombinált kromatográfiás eljárással 20 ekdiszteroidot izoláltunk, melyek közül 9 új vegyület. Izolált vegyületeink között szerepelnek a Silene fajokra jellemző 2-dezoxi ekdiszteroid származékok és a Silene genuson belüli Siphonomorpha szekcióra jellemző 26-hidroxi származékok.

Nagyszámú ekdiszteroid acetonidot izoláltunk a növényből és a legnagyobb mennyiségben előforduló 2-dezoxi-20-hidroxiekdizon 20,22-acetonid jelenlétét kimutattuk fordított és normál fázisú HPLC-vel, valamint folyadékkromatográfiával kapcsolt tandem tömegsprektrometriával. Ez alapján feltételezhető, hogy a növény képes az ekdiszteroid acetonidok előállítására.

A fő ekdiszteroidot, a 20E-t egyszerűen és nagy mennyiségben sikerült kinyernünk.

Patkány izmokon végzett vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy 20E befolyásolja az izomrostok méretét, már 5-7 napos adagolás után is.

A 20E kezelés az izomrostok eloszlását nem befolyásolta, illetve a sejtmagszám a növekedéssel arányosan változott.

A 20E különböző mértékben növeli a regenerálódó izomrostok méretét.

A 20E izomfüggő módon befolyásolja az izomrostok méretét.

A 20E izomrostokra kifejtett hatása módosul, ha regenerálódó izom van jelen a szervezetben.

A 20E meggátolta az azonos dózisban adagolt az MP okozta izomrost atrófia kialakulását a patkány rekeszizom IIb/x rostjain.

 

Az acne kialakulásának hátterében álló folyamatok vizsgálata genetikai módszerekkel

A pattanásos bőrbetegség (acne vulgaris) az egyik legelterjedtebb bőrbetegég a fejlett nyugati társadalmakban. Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évtizedben jelentős feljődés következett be a tünetek kialakulásának hátterében álló molekuláris folyamatok megismerésében, a mai napig nem ismerjük ezen folyamatok minden részletét. Régóta ismert, hogy az egyéni tünetek súlyossága között megfigyelhető nagy eltérések hátterében egyéni genetikai faktorok is szerepet játszanak, de ezek azonosítása, és szerepüknek pontos megismerése cask az 1990-es években kezdődött. Mindezek ellenére az elmúlt 20 évben mindössze néhány gén kifejeződését, vagy a róla átíródó fehérjetermék szerkezetét és/vagy funcióját módosító genetikai polimorfimus hatását vizsgálták részletesen a világ különböző laboratóriumaiban. Az előadásomban az eddig elvégzett, az acne kialakulásának okait, és a patogén folyamatok jellegzetességeit elemző klasszikus és molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeit gyűjtöttem össze. Saját vizsgálati eredményeink, és irodalmi adatok alapján azt szeretném bemutatni, hogy a gondosan megtervezett, átfogó, genetikai jellegű vizsgálatok milyen módon segíthetik ennek a rendkívül gyakori bőrbetegség kialakulásának jobb megértését.

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma