Innovízió - 2011. április 7.

Dr. Sümegi Pál: Magyarország környezettörténete

Dr. Kiss Tamás: Fémtartalmú gyógyszerek kutatása

Dr. Hernádi Klára: A látható fény energiájának átalakítása szén nanokompozitok segítségével: napenergiahasznosítás és fotokatalízis

 



Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Sümegi Pál: Az éghajlat változás és környezet átalakulás a Kárpát-medencében a régészeti kultúrák időszakában

A napjainkban zajló egyre erőteljesebb globális éghajlati változás, hőmérséklet emelkedés nyomán önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy milyen hatások várhatóak a Kárpát-medencében? Milyen lesz a medencebeli környezet, hogyan alakulhat át a talajtakaró, növényzet és állatvilág néhány évtized, évszázad múlva a folyamatosan növekvő hőmérséklet hatására? S természetesen automatikusan adódik a kérdés, hogy milyen hatással lesz ez az itt élők életére, hogyan alakul a Kárpát-medencében élő emberek sorsa? Ezekre a kérdésekre általában a hőmérséklet növekedés mértékét figyelembe vevő szimuláció modellekkel adnak választ, de ismeretes, hogy a napjainkban zajló felmelegedést meghaladó léptékű változások már az elmúlt évezredekben is lejátszódtak, átalakítva a medencében élő történelmi és régészeti kultúrák életét. Az előadás a jégkor végétől zajló éghajlati változások nyomán történt környezeti átalakulásokat követi nyomon a Kárpát-medencében és ezzel párhuzamosan a régészeti kultúrák válaszreakcióit, átalakulásait is bemutatja. Az előadás egyértelműen rámutat arra, hogy szinte minden korábban a Kárpát-medencébe élő emberi közösségnek szembe kellett néznie kisebb – nagyobb éghajlati változásokkal, amelyek segítették, vagy megnehezítették az itt élő emberek életét. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az ősi társadalmaknak is át kellett alakulniuk az éghajlati változások által indukált környezeti fejlődés hatására és azok a kultúrák élték túl ezeket a változásokat, amelyek szokásaikban, cselekvéseikben, technikai feltételeikben megfelelő rugalmassággal rendelkeztek a változások túléléséhez.

 

Dr. Kiss Tamás: Fémtartalmú gyógyszerek kutatása

A modern gyógyászatban fokozott erőfeszítések történnek olyan új gyógyszerkészítmények kifejlesztésére, melyek az egyre nagyobb hatékonyság mellett egyre kisebb toxicitással rendelkeznek. A velük szemben meglévő idegenkedés ellenére a fémtartalmú gyógyszer-készítmények fenti cél elérésére alkalmasak lehetnek, hiszen használatukkal általában új terápiás utak nyílnak meg. Különösen igaz lehet ez azokban az esetekben, ahol a betegség kapcsolatba hozható az emberi szervezet specifikus fémion-háztartásával, egy-egy fémtartalmú enzim/fehérje működésével. A modern potenciális metallo-farmakonok, diagnosztikai vagy kelát-terápiás szerek alkalmazása azonban igényli azok hatásmechanizmusának mélyebb, molekuláris szintű megértését. Ráadásul ezek szervezetbe bejuttatott és biológiailag aktív formája gyakran különbözik a termodinamikai és kinetikai kontroll alatt lejátszódó biotranszformációs folyamatok következtében. E vegyületek fizikai-kémiai jellemzése, a kis és nagy molekulatömegű biomolekulákkal való kölcsönhatásuk megismerése elengedhetetlen in vivo megoszlásuk, farmakokinetikai viselkedésük megértéshez. Az eredmények ugyanakkor hozzájárulhatnak a hatásmechanizmus megismeréséhez, esetleg új farmakonok kifejlesztéséhez is.

Munkánk során a fémkelátorok/biológiai hatású fémkomplexek szintézisén, kémiai jellemzésén túl, vizsgáljuk azok kölcsönhatását más fémionokkal, kis (citrát, laktát, ATP, GSH) és nagy molekulatömegű biomolekulákkal (szérum albuminn, transzferrin, sejtmembrán fehérjék). Vizsgálataink elsősorban kémiai jellegűek és a gyógyszerkutatás első fázisát jelentik, esetenként a biológiai hatékonyság, vagy toxicitás alapvető in vitro vizsgálataival kiegészülve.

 

Dr. Hernádi Klára: A látható fény energiájának átalakítása szén nanokompozitok segítségével: napenergiahasznosítás és fotokatalízis

A látható fény energiájának, a napenergiának minél hatékonyabb hasznosítása a tudóstársadalom egyik fontos feladata. A közel 20 éve felfedezett szén nanocsövek – rendkívüli tulajdonságaik révén – számos újszerű alkalmazást vetítenek előre, többek között a napsugárzás hasznosítása területén is. Munkánk során ezen speciális tulajdonságok által nyújtott előnyöket szeretnénk kiaknázni. Szén nanocsövek, valamint kompozit anyagaik felhasználásával kívánjuk pl. biológiailag aktív fehérjék működőképességét megőrizni, illetve fotokémiai folyamatok aktivitását növelni. Az együttműködő kutatócsoportok (SZTE: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, Környezetkémiai Kutatócsoport (MAI), Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet és az EPFL (Lausanne): Institute of Condensed Matter Physics) korábbi tapasztalatai, valamint a multidiszciplináris megközelítés (vegyészek, fizikusok, biofizikusok, vegyész- és környezetmérnök) jó alapot adnak a projektben felvázolt tervek sikeres megvalósításához.

Céljaink között szerepel a szén nanocsövek és speciálisan kialakított kompozit anyagaik előállítása, széleskörű jellemzése, illetve alkalmazása mind biológiailag aktív fehérjék működőképes állapotban történő megkötésére, mind fotokémiai folyamatok aktivitásának növelésére. A tervezett munka egy régóta működő együttműködés folytatása, a svájci csoporttal az elmúlt tíz évben született közös publikációk kétségtelenül garantálják a jövőbeni együttműködés hatékonyságát is (IF: 67.238; független hivatkozás: 482). A svájci partner, Forró László professzor vezette kutatócsoport rendelkezik a projekt végrehajtásához szükséges szinte teljes körű műszerparkkal. Ezen eszközökön kívül hozzáférése van az EPFL központi szolgáltató egységeihez, mint pl. az Elektronmikroszkóp Központ és a Mikroszintézis Központ. Ez utóbbi a litográfiás technikák széles skálájával nagyon hasznosnak bizonyulhat majd egy majdani prototípus készítésénél.

Az alapkutatási eredményekre épülő kutatások jövőbeli új, környezetbarát anyagok, fenntartható környezettechnológiák, energiatermelési módok létrehozásának lehetőségét vetítik előre, melyek az európai társadalom szempontjából rendkívüli hasznossággal bírnak. A tervezett kutatás alap- és alkalmazott kutatási eredmények létrehozására irányul.

Vizsgálataink révén olyan problémákhoz juthatunk közelebb, mint a környezeti szennyezők hatékony lebontása és a megújuló energiaforrások alkalmazása, hasznosítható ismereteket és megoldásokat szolgáltatva ezzel.

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma