Innovízió - 2011. január 25.

Dr. Lovász Norbert: Transzport fehérjék szerepe a terhes méh működésében

Dr. Galambos Gábor Dr. Krész Miklós: Ütemezési problémák és alkalmazásaik

Dr. Sinka Rita: EMBO támogatott muslica spermiogenezis, fluoreszcens képek

 

Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Lovász Norbert: Transzport fehérjék szerepe a terhes méh működésében

Az SZTE-GYTK Gyógyszehatástani és Biofarmáciai Intézetének egyik jelentős kutatási programja a terhes méh összehúzódását befolyásoló hatóanyagok fejlesztése.

Az ABC-transzporterek (ATP-binding casette tranporters) az egyik legnagyobb és legősibb fehérjecsalád tagjai. Képviselői megtalálhatóak minden létező taxonban. Jelenlegi ismereteink szerint mintegy 49 humán transzportert ismerünk. Ezek a plazmamembránban elhelyezkedő fehérjék, aktív transzporttal (efflux) képesek eltávolítani a sejtbe hatoló, vagy ott felszabaduló toxikus anyagokat. Mivel a bélben, májban, vesében és a vér-agy gátban egyaránt jelen vannak, alapvetően befolyásolják a xenobiotikumok (pl.: gyógyszer) felszívódását, szövet-megoszlását, kiürülését (ADME) melyek alapvetően befolyásolják a gyógyszerhatást. A transzporter funkció mellett azonban ion-csatorna regulátor szerepet betöltő transzportfehérjéket is ismerünk (ABCC7, ABCC8, ABCC9). Az ABCC8 (SUR1) és az ABCC9 (SUR2) a KATP csatornákban megtalálhatóak az úgynevezett Kir 6x proteinek mellett. A KATP csatornák felépítése szövetspecifikus, pl.: a hasnyálmirigy ß-sejtei (Kir6.2/SUR1), szívizomsejtek (Kir6.2/SUR2A), vaszkuláris simaizomsejtek (Kir6.1/SUR2B) különböző felépítésű KATP csatornákat tartalmaznak. Mindezek alapján vizsgálataink célja terhes patkány myometriumban található KATP csatorna SUR alegységeinek meghatározása (RT-PCR, Western blot), valamint farmakológiai reaktivitásuk vizsgálata volt. A terhes patkány uterusban az SUR1 és a SUR2 mRNS és fehérje expressziója karakterisztikus változást mutat. Koraterhességben SUR1 túlsúly a meghatározó, míg a terhesség második felében és a terminusban az SUR1/SUR2 hányados a nem terhes myometriumhoz hasonló. A KATP csatorna opener pinacidil és diazoxid dózisfüggően gátolja az oxytocin indukált kontrakciókat amely glibenklamiddal kivédhető. Következésképpen kimondhatjuk, hogy mindkét SUR alegység kimutatható a patkány uterusban terhesség folyamán, összefüggés mutatható ki a SUR alegységek változása és a farmakológiai reaktivitás között. Eredményeink alapján a jövőben egy uterus szelektív „pinacidil-like” KATP csatorna opener kifejlesztése indokolt lehet.

 

Dr. Galambos Gábor, Dr. Krész Miklós: Ütemezési problémák és alkalmazásaik

Az ütemezési problémák az elmúlt évtizedekben központi szerepet játszottak a matematikai, számítástudományi, közgazdasági és mérnöki kutatásokban. Az intenzív kutatói érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy az optimális ütemezés megvalósítása jelentős megtakarítást eredményezhet az üzleti élet számos területén. A fenti témakörben az SZTE JGYPK Informatika Alkalmazásai Tanszéke komoly, több évtizedes kutató múlttal rendelkezik, mely eleinte elsősorban a gyakorlati életben felmerülő problémák modellezésére és elméleti vizsgálatára fókuszált. Az utóbbi időben azonban mindinkább előtérbe került az új módszerek gyakorlatban való megvalósítása. Ezen alkalmazások közül kiemelkedik a Tisza Volán Zrt-vel való több éves közös kutatómunka, amely a menetrendi adatok alapján a járművek és az autóbuszvezetők optimális ütemezésére szolgáló, a gyakorlatban is bevezethető módszertan kifejlesztését tűzte ki célul. A projekt kiváló lehetőséget nyújt a kutatási eredmények gyakorlatba történő visszacsatolására a kutatók számára, ugyanakkor gyakornoki munka keretében több hallgató is lehetőséget kap, hogy a képzés során szerzett ismereteit valós problémák megoldásában alkalmazhassa.


Dr. Sinka Rita: EMBO támogatott muslica spermiogenezis, fluoreszcens képek

A hímivarsejtek felépítése és működése hosszú ideje kutatott területe a fejlődésbiológiának, mind a megtermékenyítés, sejtosztódás, mind a sejt-sejt kapcsolatok szempontjából. Annak ellenére, hogy milyen meghatározó szerepe van a szaporodásban, viszonylag kevés a tudásunk a pontos molekuláris felépítéséről és szerveződéséről. A hímivarsejtek kutatása több szempontból is fontossá vált az elmúlt időszakban. Egyrészt a humán fertilitási problémák jelentős része a hímivarsejt működésének zavarához köthető, melynek molekuláris háttere alig ismert. Másrészt a hímivarsejtekről kiderült, hogy megtermékenyítésen kívül fontos szerepe van a korai embriógenezis alatt, nevezetesen kulcsfontosságú nukleinsavakat és fehérjéket szolgáltat a fejlődő embrió számára. A hímsteril mutánsok léte és a fenotípusért felelős gének konzerváltsága az ecetmuslica, az egér és az ember között felveti, hogy a hímivarsejt fejlődését és működését irányító faktorok konzerváltak az evolúció során.

Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) egy különösen jó modellszervezet a spermatogenezis kutatására. Számos mutánsgyűjtemény lett létrehozva világszerte ecetmuslicában, amelyek mind X, mind autoszómális mutánsokat tartalmaznak hímsteril fenotípussal. A hímivarsejtek alapvető struktúrája és az azt meghatározó komponensek szerveződése (akroszóma, sejtmag, mitokondrium) konzervált szinte az egész állatvilágban, így nem meglepő, hogy hasonló szövettani elváltozások figyelhető meg a steril férfiak, és bizonyos ecetmuslica és egér hímsteril mutánsok között.

A legfőbb tudományos célja a csoportunk munkájának, hogy meghatározza a membrántranszport folyamatokban szerepet játszó gének funkcióját a hímivarsejtképződés egyes lépései során, Drosophila melanogastert mint modell szervezetet használva.

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma