Innovízió – 2011. július 14.

Sárosi József: Mesterséges pneumatikus izomelemek, illetve azok alkalmazásának bemutatása

Dr. Mucsi László: A műholdas távérzékelés alkalmazása városi és külterületi térbeli folyamatok elemzésére

Dr. Szendi István: A súlyos elmebetegségek, az ú.n. pszichózisok (szkizofrénia, szkizoaffektív zavar és bipoláris zavar) fenotípus-kutatása

 



Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Gyeviki János, Sárosi József: A pneumatikus mesterséges izomelemek, illetve azok alkalmazásának bemutatása

A felvétel témakörei az alábbiak voltak:

A PAM fogalma, felépítése, típusai, működése: A pneumatikus aktuátorok közül a legkevésbé ismert az ún. kontrakciós pneumatikus munkahenger vagy más néven pneumatikus mesterséges izomelem (Pneumatic Artificial Muscle, PAM), ami egy sűrített levegővel működő, összehúzódó, kitáguló eszköz. A sugárirányú tágulással egyidejűleg a membrán tengelyirányban összehúzódik, ezáltal húzóerőt fejt ki a terhelésén. Az általa generált erő és mozgás egyenes vonalú és egyirányú.

A pneumatikus mesterséges izomelemek hasonlóságot mutatnak az emberi izomzathoz azáltal, hogy csak húzóerőt képesek kifejteni, kétirányú mozgás megvalósításához két izom szükséges. Az egyik mozgatja a terhet, míg a másik a célpozícióban fékként működik. Ellenkező irányú mozgásnál az izmok szerepet cserélnek. Ezeket a szembekapcsolt izmokat antagonisztikus izompárnak, a mozgató izmot flexornak vagy agonistnak, a fékező izmot extensornak vagy antagonistnak is nevezzük.

A PAM-ekkel kapcsolatos kutatási irányok, melyekben részt veszünk: Több kutatási irányban is jelentek már meg tudományos cikkeink a PAM-ekkel kapcsolatosan, melyek közül kiemelném pl. a PAM-ek nagypontosságú pozícionálását, ami jelenleg 0.01 mm-es pontossággal lehetséges.

A PAM-ek alkalmazása a robotika és az orvostudomány területén: Az izmok egyre fontosabb szerepet játszanak az orvostudomány területén (protézisekben, művégtagok, illetve emberi végtagok külső vázszerkezetének mozgatásában sérült vagy legyengült izomzat esetén), valamint a robotika területén (pl. sétáló és mászó robotok).

A PAM-ek vizsgálatára alkalmas tesztberendezés ismertetése mind függőleges, mind vízszintes (antagonisztikus) izomelrendezés esetén: A kísérleti berendezés segítségégével lehetőségünk van egyetlen pneumatikus mesterséges izom, valamint két PAM, illetve izom-rugó-pár antagonisztikus vizsgálatára mind vízszintes, mind függőleges elrendezésben. A klasszikus izomjellemzőkön (erő-kontrakció függvénykapcsolat konstans nyomásokon) túl a hiszterézis és kúszás jelensége is vizsgálható, továbbá nagypontosságú pozícionálás is megvalósítható.

E tesztberendezés bemutatása működés közben.

A hallgatók által végzett tudományos tevékenységek és azok eredményeinek felsorolása

Jövőbeni kutatási irányok felvázolása, kiemelve annak lehetőségét, hogy noninvazív úton is lehetőség van protézisek, művégtagok, illetve emberi végtagok külső vázszerkezetének mozgatására sérült vagy legyengült izomzat esetén.


Dr. Mucsi László: A műholdas távérzékelés alkalmazása városi és külterületi térbeli folyamatok elemzésére

A műholdas távérzékelés során gyűjtött mérési adatok felhasználása rendkívül széleskörű napjainkban. A gyorsan fejlődő városok esetében a népesség becslését lehet elvégezni a nagyfelbontású űrfelvételek segítségével, míg a több évtizede működő rendszerek képei alapján a településeken belüli változások, többnyire a beépítettség mértékének növekedése vizsgálható kvantitatív módszerekkel. A digitális képfeldolgozás modern eszközeivel, pl. a spetrálisan vegyes képelemek lineáris szétválasztásával, szegmentációval pontosan meghatározhatók a főbb felszínborítási típusok a településen belül, és ezen ismeretek alapján a városi területhasználati típusokat is el lehet különíteni. A léghőmérséklet méréséből és az űrfelvételekből nyert tematikus térképekből modellezhető pl. a városi hősziget kiterjedése, nagysága. A földi erőforrások hosszú távú monitoringja lehetőséget ad a bel- és külterületen a területhasználat változásának elemzésére is, továbbá olyan aktuális problémák, mint a belvíz-veszélyeztetettség vagy az aszályérzékenység elemzésére is.


Dr. Szendi István: A súlyos elmebetegségek, az ú.n. pszichózisok (szkizofrénia, szkizoaffektív zavar és bipoláris zavar) fenotípus-kutatása

A pszichózis-spektrum betegségek oki és terápiás összefüggéseinek feltárását célzó hatalmas nemzetközi kutatási apparátus eredménytelensége részben a vizsgált fenotípusok validitásának elégtelenségéből fakadnak. Saját szisztematikus vizsgálataink két alcsoportot azonosítottak a szkizofrénián belül. A két klaszter hátterében különböző patofiziológiai folyamatokra és neurológiai szubsztrátumokra utaló eltéréseket tudtunk azonosítani. Ezek a klaszterek vélhetően koherensebb fenotípusokat ír körül, mint a klinikai diagnózis.

A következő lépésben komputációs neurális hálózati tanulási algoritmussal a klaszter-exploráció 60 változójából az elemző kutatás számára kezelhető számú attribútum-készletet kerestünk. A kutatás 3 (egy klinikai, egy kognitív és egy elektrofiziológiai) változóhoz vezetett, melyek alapján nagy pontossággal meghatározható a betegek alcsoporthoz tartozása. Így eljutottunk egy viszonylag egyszerű vizsgálati módszerhez, amivel a két szkizofrénia- fenotípust meg tudjuk ragadni.

Jelenleg identikus módszertannal a bipoláris affektív zavar és a szkizoaffektív zavar feltérképezésének zárásánál járunk.

Az alkalmazott módszertani rezsim elmélet-vezérelt, a különböző rendszerszintekre párhuzamos betekintést nyújtó vizsgálatok egymásra építettek. Minden egyes beteg felmérésében multidiagnosztikai módszertannal részletes demográfiai felmérést, részletes tünettani felmérést, fejlődési neuroszomatikus térképezést és átfogó neuropszichológiai vizsgálatsorozatot végzünk. Ehhez társulnak a műszeres vizsgálatok: elektrofiziológiai kiváltott válasz-elemzések, fehér- és szürkeállományi agyi képletek térfogatelemzését lehetővé tevő strukturális MR vizsgálatok.

A vizsgálatok, sikerük esetén, koherens intermedier fenotípusok azonosításával segíthetnek a legsúlyosabb mentális zavarok biológiai alapjainak feltárásában.

 
 

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma