Bezár

Videogaléria

Innovízió - 2011. május 19.

Innovízió - 2011. május 19.

2011. február 18.
4 perc

Dr. Molnár Zsolt: A szepszis

Prof. Dr. Csizmadia Imre: A rendszerkémia születése

Dr. Szőri Milán: Molekuláris evolúció

 


Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Molnár Zsolt: A szepszis – népegészségügyi probléma

A korszerű orvostudomány legutóbbi évtizedeinek egyik új kihívása, a kritikus állapotú betegek ellátása, ezen belül is, azon betegek felismerése, és gyógyítása, akik valamilyen fertőzés okán olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy az életfontosságú szerveik működése elégtelenné válik. Ezt az állapotot, amikor a fertőzés nem marad egy adott szervre korlátozott, hanem az egész szervezet betegségévé válik, szepszisnek (régebben vérmérgezés) nevezzük.

A szepszis előfordulása évről évre növekszik, ami évente mintegy 2 millió beteget jelent világszerte, és emellett, a betegség magas, 30-50%-os halálozással jár. Ráadásul, a betegek kezelése rendkívül költséges, ezért a szepszis ma szerte a világon népegészségügyi problémává vált.

A szepszis legsúlyosabb formáinak, a súlyos szepszisnek, szeptikus sokknak az ellátása csak intenzív osztályokon történhet biztonságosan. Az intenzív osztályon a szerveket támogatjuk, és ezzel teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy amennyiben a szervezetben maradt elegendő tartalék a beteg, a kritikus állapotból gyógyultan távozzon.

Ebben a harcban döntő jelentősége van, a sejtek, és szövetek oxigénellátásának folyamatos biztosítására. Klinikánk fő kutatási területe a szepszis témakörben, az oxigénadósság felismerésének, és kezelésének vizsgálata. Az elmúlt években több állatkísérletet, és klinikai tanulmányt végeztünk, végzünk annak kiderítésére, hogy mely mutatók jelzik legegyszerűbben, és legpontosabban azt, hogy a beteg szervezetben oxigénadósság lépett fel, vagy annak veszélye fenyeget.

Állatkísérletes modelljeinken végzett kísérletekkel, és humán megfigyeléseinkkel az elsők között közöltük, hogy a szívközeli nagyvénákban a vér oxigén telítettsége megbízhatóan mutatja, az anémia (vérszegénység) oxigénadósságot elérő mértékét. Ehhez további adalékot nyújthat, az arterio-venózus széndioxid szint különbségének megnövekedése is. Mindezek klinikai haszna, hogy ezek az egyszerűen, és gyorsan mérhető paraméterek, segíthetnek a klinikusnak, a vérátömlesztés, illetve a helyes folyadékterápia indikációjának felállításában, és az oxigénadósság gyors rendezésében, aminek elmaradása esetén a beteg túlélési esélyei bizonyítottan romlanak.

 

Dr. Szőri Milán: A kémiai evolúció elméleti hátterének felderítése

Az első sejtek a prebiotikus (az élet megjelenése előtti) molekulák önszerveződésével jöttek létre, melyhez az építőegységként szolgáló biomolekula-alapegységek (pl. aminosavak, cukrok, zsírsavak) képződése, illetve ezek feldúsulása volt szükséges. Ezen alapegységek számos szerkezeti izomerrel rendelkeznek, azaz más más sorrendben kötődnek egymáshoz benne az atomok. Viszont közülük csak néhány vált a biomolekulák építőelmévé. Ezen kutatás célja, hogy molekuláris szinten megérthessük a biomolekulák alapegységeinek „kiválasztási szabályait”. Ahhoz, hogy ezt a célt elérhessük, szükséges az adott biomolekula alapegységének összes szerkezeti izomerének meghatározása, illetve ezen szerkezetek energetikai jellemzőinek ismerete. Ebben az esetben fel tudjuk térképezni az energetikai tényezők molekuláris evolúcióban játszott szerepét.

A szisztematikusan végzett kvantumkémiai számítások lehetővé teszik, hogy egy adott biomolekula építőegység összes izomerének kémiai pontenciálját meghatározhassuk, és ez alapján azokat sorba rendezhessük. Az egyensúlyi termodinamika szerint a kisebb kémiai potenciálú izomer populációja a maximális. Minél nagyobb a kémiai pontenciál, annál kisebb az adott izomer populációja az azonos szerkezetek közül. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a gázfázis esetén a glicin nem a legkisebb szabadentalpiájú C2H5NO2 részecske, viszont azon molekulák, amelyek kisebb kémiai potenciálúak (nagyobb stabilitást mutatnak gáz fázisban), víz hatására átalakulnak. Ily módon a (kémiai) evolúcióban a víz további fontos szerepét sikerült feltárni.


Prof. Dr. Csizmadia Imre: A rendszerkémia születése

A korábbi tudományfelfogásunk szerint az egyedi kémiai anyagok egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek - már ez a kép sokkal árnyaltabbá vált.

Egyes anyagok attól függően milyen molekuláris mikrokörnyezetben található változtatja a tulajdonságait. Ez azt is jelenti, hogy egy egy molekula tulajdonságait csakis a környezetükkel együtt kezelhető és érthető meg. Az elméleti kémia számításokban is alkalmazható ez az új szemlélet. A penicillin példáján mutatjuk be, hogy a molekuláris környezet hatására, hogyan változik a penicillin aktivitása. A kutatás az inspiratív oktatás egyik legfontosabb eleme, melynek segítségével egy modern 21. század kihívásainak is megfelelő felsőfokú oktatás alapjait lehet lerakni. A mi kutatásaink egy jelentős részét közvetlenül az nemzetközi nyári iskolánk keretében közösen végezzük hallgatóinkkal.

 

 

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek