Innovízió - 2011. március 24.

Dr. Kiss Andrea: Az utóbbi évezred klímaváltozásai, klímaváltozékonysága

Dr. Kovács Kornél: EUREC vezetőségi konferencia

Dr. Karsai János, Knipl Diána: A járványterjedés matematikája

 




Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Kiss Andrea: Az utóbbi évezred klímaváltozásai, klímaváltozékonysága

A klíma bizonyos szisztematikus jellegű ingadozásai, változásai nemcsak hosszú (több tíz- vagy százezer éves), de rövid, pár száz éves távon is nyomon követhetők. A klímaváltozékonyság, így például a szélsőséges évszakok, évek és események megjelenése pedig (évszakos,) éves, évtizedes szinten is nyomon követhetők. Míg a természettudományos rekonstrukciók többsége hosszú távú változásokat vizsgál, írott források alapján az utóbbi 500, de néhány esetben akár majdnem 1000 évre is készíthető havi, évszakos és éves szintű (pl. hőmérsékleti, csapadék) rekonstrukció.

Az utóbbi 500, illetve ezer év klímaváltozásainak kutatása fontos új információkat szolgáltat a rövid és közép-távú előrejelzések, prognózisok és modellek pontosabb elkészítésében. Más szóval, a múlt pontosabb, szisztematikusabb ismerete segítségével nagyobb eséllyel következtethetünk a jövő klímaingadozásaira, azok irányára és lehetséges szélsőségeire.

Az utóbbi években, egy átfogó uniós projekt keretében, döntően európai szakemberek részvételével több, a korábbiaknál részletesebb és nagyobb pontosságú klímaingadozás-rekonstrukció készült. Az új eredmények jelentős része (így például 500 éves hőmérsékleti rekonstrukció) a történeti, írott forrásokon alapult.

E projekt keretében a Kárpát-medence, s ezen belül Magyarország egyes területeire több, a korábbiaknál pontosabb rekonstrukció is készült. Ezek közül a legjelentősebbek a fenológiai információkon (így pl. szüreti időpontok, aratás kezdete) alapuló 400 és 500 évet felölelő hőmérséklet-rekonstrukciók, vagy például a középkor több évszázadát felölelő árvízi rekonstrukció. E (magyarországi) kutatások nemcsak a hosszú távú változások, folyamatok pontosabb bemutatása terén hoztak nem várt minőségű és mennyiségű új eredményeket, hanem az időjárási és kapcsolódó egyéb szélsőségek (így pl. árvízi) megismerésében is jelentős előrelépést hoztak.

 

Dr. Kovács Kornél: EUREC vezetőségi konferencia

Az EUREC (Renewable Energy Research Centers) egy olyan EU hálózat, amely a megújuló energia termeléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységeket koordinálja az EU kutatóintézetei szintjén. AZ EUREC-nek komoly szelekciós rendszeres van, csak a legkiválóbb kutatóhelyek kaphatnak belépőjegyet ebbe a klubba. Nagy megtiszteltetés volt az SzTE számára, hogy 2007-ben, az új EU tagállamok közül elsőként Magyarország, azon belül az SzTE nyerte el azt a megtiszteltetést, hogy csatlakozhatott az EUREC hálózathoz.

Az EUREC tagság az SzTE-n folyó, valóban sokoldalú és a megújulókkal kapcsolatos kutató-fejlesztő tevékenység – amelynek meghatározó része a nemzetközi K+F szférában is jegyzett – egyesített elismerése. AZ SzTE TTIK Biológus Tanszékcsoportjában a biohidrogén és biogáz termelés biotechnológiájának területén értek el kimagasló sikereket, hasonlóan eredményes a Kémiai Tanszékcsoport és Fizikai Tanszékcsoport munkája. A Mérnök Karon elsősorban a bioetanol gyártás speciális kérdéseit vizsgálják, de ugyanitt foglalkoznak a napelemek hatásfokának növelésével is. A JGyPK-n folyó kutatások olyan katalizátorok jobb megértésére irányulnak, amelyek a megújuló energiahordozók hatékonyabb előállításához visznek közelebb bennünket. De az oktató-kutató munkába bekapcsolódott már a Mezőgazdasági Kar is és az egyetemi kutatók szoros együttműködést alakítottak ki a szegeden tevékenykedő partnerekkel (MTA Szegedi Biológiai Központ, BayBio, BayGen, Gabonakutató Kht, stb.).

Az EUREC hálózat vezetősége első alkalommal tartotta szokásos közgyűlését egy új EU tagországban, ennek helyszínéül Szegedet, az SzTE Biotechnológiai Tanszék szolgált. A tanácskozást Prof. Szabó Gábor akadémikus, rektor nyitotta meg.


Dr. Karsai János, Knipl Diána: A járványterjedés matematikája

A matematikai epidemiológia és populációdinamika olyan, viszonylag új keletű tudományágak, mely a járványok és fajok terjedését, illetve fajok egymással való versengését matematikai eszközökkel vizsgálja. A kutatásokban alapvető szerepük van a számítógépes szimulációs és vizualizációs eszközöknek. A matematikai eszközök és a számítógépes kísérletek segítségével választ adhatunk olyan fontos kérdésekre, hogy milyen hosszú lesz egy járvány; mikor fog tetőzni és hányan betegednek majd meg a járvány lezajlásának teljes ideje alatt; képes-e egy faj a túlélésre, avagy több faj képes-e tartósan együtt élni. Az elméleti módszerek mellett a szimulációk lehetőséget nyújtanak a folyamatok időbeli-térbeli fejlődésének, paraméterektől való függésének interaktív vizsgálatára is.

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma