Kísérletek kén-hexafluoriddal - Kísérletek interhalogénekkel - A klór-dioxid fotokémiai bomlása

Kísérletek kén-hexafluoriddal

1, Egy kisméretű üvegkádat kén-hexafluoriddal töltünk meg, és egy alufólia csónakot helyezünk a kádba. A nagy sűrűségű gáz felületén a csónak úszik, úgy tűnik mintha a „semmin” úszna.

2, Tiszta kén-hexafluoridot belélegezve, a hangunk jelentősen elmélyül.

 

Kísérletek interhalogénekkel

 

Az interhalogének elemeikből történő képződése, illetve reakciói a középiskolai és egyetemi kémiaoktatásban érdekes lehet, hiszen ezek a vegyületek a molekulák alakját értelmező VSEPR elmélet és a vegyértékkötés (VB) elmélet tárgyalása során is előkerülnek, viszont képződésüket, reakcióikat szemléltető kísérletek egyáltalán nem szerepelnek. Az alábbi kísérletek két interhalogén képződését szemléltetik:

1, ICl képződése: jódkristályokra tiszta klórgázt vezetünk. Vörösbarna folyadék (ICl) képződését figyelhetjük meg.

2, ICl3 képződése: az előállított ICl egy részéhez további klórgázt vezetünk, ekkor narancssárga kristályos anyag képződik: ICl + Cl2 = ICl3.

3, ICl reakciója alumíniummal: a folyadékba alumínium-forgácsot szórunk. Rövid idő múlva heves, fényjelenséggel járó reakció indul meg: 3 ICl + 2 Al = AlCl3 + AlI3 , és a hő hatására az anyag részben bomlik is elemeire, a reakciót sűrű jódgőz képződése kíséri.

4, Vörös foszforra ICl-t csepegtetünk, szintén heves reakció megy végbe:

2 P + 3 ICl = PI3 + PCl3, a termékek hidrolízise miatt fehér füst képződik. Ezekben a reakciókban az interhalogének tehát az elemekhez teljesen hasonlóan viselkednek.

5, ICl3 hidrolízise:

Kémcsőnyi desztvízbe kiskanálnyi ICl3-at szórunk, narancssárga színnel oldódik. Az oldathoz lassan NaOH oldatot adagolunk: az oldat színe halványodik, szürke csapadék válik le az oldatból, ami azután a NaOH-oldat fölöslegében halványsárga színnel oldódik.

Ez a kísérlet is bizonyítja, hogy az interhalogének disszociációra képesek, vizes közegben is:

ICl3 = ICl + Cl2 

2 ICl = I2 + Cl2

Cl2 + H2O = OCl- + Cl- + 2 H+ 

a kiváló jód a szürke csapadék, ami további NaOH hatására oldatba megy, NaI és NaOI képződik.

 

A klór-dioxid fotokémiai bomlása

Egy kémcsőbe kevés nátrium-kloritot teszünk, hozzáadunk 4 csepp 20%(m/m)-os sósavat. Heves pezsgést észlelünk, a kémcső megtelik sárga gázzal. A kémcső előtt egy feltöltött fényképezőgépet hozunk működésbe. Hangos durranást hallunk, a sárga gáz eltűnik. Rázogassuk meg a kémcsövet, és mártsunk bele egy parázsló gyújtópálcát, az tapasztaljuk, hogy az lángra lobban.

A nátrium-kloritból sósav hatására klórossav képződik, ez gyorsan elbomlik:

5 HClO2 = HCl + 4 ClO2 + 2 H2O.

A klór-dioxid fény, valamint hő hatására elbomlik elemeire, a reakció exoterm, továbbá molekulaszám-növekedéssel jár, ez okozza a heves robbanást:

2 ClO2 = Cl2 + 2 O2

Előadás megtekintése:

Szélessávú I változat (méret: 424x240 sávszélesség: 408kbps)

Szélessávú II változat (méret: 852x408 sávszélesség: 1422kbps)

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma