2024. március 29., péntek English version
Egyetem  --  Egyetemi kiadványok, médiamegjelenések  --  Egyetemi médiamegjelenések  --  Tudomány és Innováció - Délmagyarország melléklet
A kutatóorvos támadása a hasnyálmirigy gyógyításáért - Energiavesztés és önemésztés

Kutatás nélkül nincs gyógyszer. A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigye áll Hegyi Péter kutatóorvos érdeklődésének középpontjában. 20–25 fős kutatócsoportjával azon dolgozik, hogy megtalálja e létfontosságú szervünk betegségeinek gyógyszerét.

Hegyi_Peter
Hegyi Péter és csoportja a hasnyálmirigy működését értelmezve keres gyógyírt betegségeire. Fotó: Frank Yvette

Hogy alakul ki a heveny hasnyálmirigy-gyulladás? Ezt vizsgálja Hegyi Péter orvos. A szegedi egyetem általános orvostudományi kar I. számú belgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa és 20–25 fős csoportja évi 30–40 millió forint pályázati támogatással dolgozik.

Fűzfalevél alakú, 12–13 centi hosszú szerv a hasnyálmirigy (pancreas) a gyomor alsó része és a nyombél (a vékonybél első, a gyomorból kivezető része) szomszédságában. Két fő része: a belső (endokrin) és külső (exokrin) elválasztású mirigy. A külső elválasztású mirigy termeli azt a 1–1,5 liternyi, az emésztéshez szükséges enzimdús folyadékot, ami a nyombélbe ürül. A hasnyálban található több mint 20-féle enzimnek az a feladata, hogy a táplálékot lebontsa felszívódásra alkalmas anyagokká.

Világszínvonalon
A szegedi orvosegyetem I. számú belgyógyászati klinikáján a 70-es években Varró Vince és Pap Ákos professzor indította el a hasnyálmirigy-kutatást. Azóta nemzetközi rangot vívott ki magának a belgyógyászati klinika, amelyen belül a hasnyálmirigy-kutatást Hegyi Péterrel közösen Takács Tamás professzor és Rakonczay Zoltán tudományos főmunkatárs vezeti. Az öt év külföldi munka után hazatért Hegyi Péter az Európai Hasnyálmirigy Társaság (EPC) elnöke, míg Rakonczay Zoltán vezetőségi tagja. Kiemelendő, hogy a körülbelül 25 ezer gasztroenterológust magába foglaló Európai Gasztroenterológiai Társaság 57 fős elnökségébe Hegyi Pétert immáron második alkalommal is beválasztották 4 évre. Két éve Szegeden rendezték meg az európai hasnyálmirigy-konferenciát – hasonló programra készülnek a Tisza-parti városban márciusban is. Így hát Szeged világviszonylatban is ismert központja a hasnyálmirigy-kutatásnak.

 

A hasnyálmirigy betegségének egyik formája a heveny gyulladás: övszerű, görcsös hasi fájdalommal jár. Kialakulásáért 80 százalékban az alkohol és az epesavak tehetők felelőssé, 20 százalékban a zsírosabb étel fogyasztása váltja ki, de genetikai, illetve fertőzéses (például vírusok vagy baktériumok) eredetű is lehet. Ilyenkor megemelkedik az enzimek koncentrációja a vérben, a hasnyálmirigy begyullad. A szerv másik betegsége, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hosszabb folyamat után alakul ki: elhalnak a szerv egyes sejtjei, fájdalommal járó emésztési zavarokat, fogyást tapasztal magán a beteg. A harmadik kór, a hasnyálmirigy-daganat végzetes lehet: a páciens 5 éves túlélési esélye kevesebb 5 százaléknál. A fogyás, a fájdalom nélküli besárgulás jelezheti a bajt.

A kutatók a hasnyálmirigy működését figyelve olyan támadási pontot, pontosabban olyan kórélettani mechanizmust keresnek, amelybe beavatkozva csökkenthető, vagy megszüntethető a gyulladás. Ennek érdekében állatkíséreteket végeznek: e „gyulladásos modellekben” vizsgálják a betegség lefolyását. A másik módszer, hogy sejteket izolálnak, és mikroszkóp alatt nézik, milyen változást idéz elő, amint azok toxikus anyaggal – epesavval vagy alkohollal – érintkeznek.

Energetikai károsodást okoznak a sejten belül az epesavak, és az alkohol lebomlásának végtermékei. Az energiatermelő sejtszervecske, a mitokondrium ugyanis nem állítja elő az ATP-moekulát. A következmény: a sejt a klinikai halál állapotába kerül. Ez az egyik pont, ahol be lehetne avatkozni a folyamatba, hogy ne haljon el a sejt.

Beavatkozás nélkül beindulhat a sejtek szétesése. Mikor a mirigy által termelt emésztőenzimek kikerülnek a szövet közötti térbe, elkezdik emészteni a hasnyálmirigyet, és a körülötte lévő egyéb részeket is. Vagyis beindul az önemésztődés: az enzim, ahelyett, hogy a belekben az ételt emésztené meg, magát a hasnyálmirigyet pusztítja. A szétfolyó masszát alkotó, elhalt sejtek endoszkópos vagy sebészeti úton eltávolíthatók, de Hegyi doktor kíméletesebb, gyógyszeralapú megoldást keres.

 

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu


 

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár