2024. március 29., péntek English version
Egyetem  --  Egyetemi kiadványok, médiamegjelenések  --  Egyetemi médiamegjelenések  --  Tudomány és Innováció - Délmagyarország melléklet
Vírusvadászok nálunk is vannak - Beszélgetnek a baktériumok

Vírust, baktériumot, gombát és parazitát keresnek széklet-, vizelet-, légúti- és és műtéti mintában a szegedi klinikakertbeli mikrobiológiai laborokban. Az ott dolgozó Terhes Gabriella tanársegéd munkájának 80 százalékával a diagnózis felállítását segíti, s csak eztán foglalkozhat kutatómunkával. Mégis sikerült újat mondania néhány baciról.

Szeged, Berlin

Újszászi Ilona

 

0625_Terhes_G
Terhes Gabriella keresi, kutatja és fotózza a vírusokat és a baktériumokat. Fotó: Karnok Csaba

– 1000 milliárd baktérium lehet egyetlen gramm emberi székletben – jellemzi a mikroorganizmusok kiterjedt és változatos világát Terhes Gabriella. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetében dolgozó biológus találkozott már olyan mintával, amelyben az egyre északabbra húzódó úgynevezett nyugat-nílusi lázat okozó vírus jelenlétét mutatták ki, gyakran fedezi fel a betegek mintáiban a herpeszvírus jelenlétét.

Elvarázsolja a vírusok világa Terhes Gabriellát: meghatározhatatlanul változatosak e különös, élő és élettelen határán mozgó kórokozók, melyeket Deák Judit intézetvezető irányításával tanulmányoz. A baktériumokat is szívesen megörökíti fényképen, a közelmúltban egy díjat is nyert az egyik felvételével.

– Naponta fedeznek fel újabb és újabb vírusukat és baktériumokat. Vannak olyan személyek például az USA-ban, akik erre specializálódnak: ők az úgynevezett vírushunterek – jegyzi meg a biológus. Ezek az eljárások igen költségesek, ezért itthon kevéssé elterjedtek, de vannak hazai képviselői a „vírusvadászatnak” is. Akadnak kedvencek: Terhes Gabriella például a Clostridium difficile baktérium különböző típusait követi nyomon, immár 2001 óta. Eredményeiről legutóbb egy milánói konferencián számolt be. Például arról is, hogy ezt a 2003-ban Kanadában járványt okozó bacilust 2007-ben hazánkban is megtalálták. Azóta egyre több problémát okoz, mert toxint termelve hasmenést okozhat, de a bélfalat is károsítja az emberi szervezetben.

A Clostridium difficile baktériumhoz hasonló például a tetanusz kórokozója is. Ezek a spórás bacik oxigénmentes körülmények között szeretnek élni. A Clostridium difficile a nevét annak is köszönheti, hogy eleinte nagyon nehéz volt izolálni. Az egy fajon belüli törzsek változatosságára példa, hogy e baktériumnak 330–340 típusát ismerik pillanatnyilag.

– Mi a különbség az egyes típusok között? – kérdezi a fiatal algyői kutatónő: – Például a rezisztenciában, vagy abban, hogy toxint, vagyis mondjuk hasmenést okozó mérgező anyagot termel-e vagy sem – mondja, majd megjegyzi: a baktériumok mindig a kutatók előtt járnak. Ez is ok arra, hogy az évente több ezer mintában mikroorganizmust kereső kutató-biológus felhívja a figyelmet a higiénia fontosságára, mert mindenféle fertőzés megelőzésének első számú módszere a tisztaság, a személyi higiéné.

 

Telepek

Szeret mikroszkópba nézni Terhes Gabriella, aki szerint gyönyörű, színes telepeket képeznek a baktériumok, amelyek amúgy is folyton változnak: sosem úgy néznek ki, mint a tankönyvekben. Egymás mellett élnek ezek a mikroorganizmusok, amelyek kémiai anyagokkal kommunikálnak – szinte „beszélgetnek” – egymással.

 

Referencialabor

A vírusokat, baktériumokat és gombákat egy úgynevezett génbank segítségével határozzák meg a mikrobiológusok. Szegeden működik a Nemzeti Anaerob Referencia Laboratórium – Urbán Edit vezetésével –: az oxigénmentes körülmények között létező baktériumtörzsek tipizálását, nyomon követését, antibiotikum-rezisztenciáját vizsgálják. Céljuk egy multiplex real-time PCR módszer bevezetése a toxintermelő törzsek hasmenéses székletmintából, valamint tenyészetből történő kimutatására. Ez ugyanis lehetővé tenne a kereskedelmi forgalomban elérhető real-time PCR alapú módszereknél olcsóbb diagnosztikai fejlesztést.

 

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár