A projekt címe: Analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ az egészség és a sportteljesítmény szolgálatában

A projekt azonosító száma: GINOP-2.3.2-15-2016-00047

A (fő)kedvezményezett neve: Pécsi Tudományegyetem

Konzorciumi partnerek:

Debreceni Egyetem

Szegedi Tudományegyetem

A szerződött támogatás összege: 1 412 733 061 Ft

A támogatás mértéke (%-ban): 100%

Konzorciumi partnerek és a támogatási összeg megosztása:

A projekt megvalósítás időszaka: 2017.02.01. - 2021.11.30.

Projektmenedzser: Papp Csaba

Pénzügyi vezető: Kardos József

Szakmai vezető: Dr. Varró András

A projekt tartalmának bemutatása:

A sportolási tevékenység általánosságban egészségmegőrző hatással rendelkezik, amely összefüggésbe hozható a fizikális aktivitásnak a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt közvetlenkedvező hatásaival, mint például az atheroszkerózis megelőzése, a szívizom vérellátásának fokozása, de a túlzott testsúlynövekedésre vagy az immunrendszer válaszkészségének fokozódására hatva, közvetetten is szerepet játszhat a primer és szekunder prevencióban. A szíven speciális kardioprotektív hatás idézhető elő az ún. késői prekondicionálással, amelynek kutatásában intézetünk több munkatársainak is úttörő szerepe volt. Munkájukban elsődlegesen a prekondicionáló ingernek (gyors szívingerlés, erőteljes fizikálisaktivitás) az iszkémia és reperfúzió során kialakuló súlyos kamrai aritmiákra gyakorolt hatásait vizsgálták. Bár a prekondicionálás késői hatásában szerepet játszó mechanizmusokat intenzíven vizsgálták, a pontos hatásmechanizmus a mai napig sem kellően tisztázott. Nem tudjuk, hogy mi az optimális terhelési inger és azt milyen időközökben kell alkalmazni, amely tartós védőhatást képes kialakítani. Azt sem tudjuk, hogy a terhelést követően egy vagy több végponton következik be olyan hatás, amely végeredményképpen csökkenti a ritmuszavarokra való hajlamot. Kísérletes munkák során, in vivo kutya modellben kívánjuk vizsgálni a krónikus késői prekondicionálás (sport) antiaritmiás hatását és ebben a hatásban szerepet játszó mechanizmusokat. Az in vivo modell nyújtotta vizsgálati módszerek (hemodinamikai,elektrofiziológiai) mellett, a kísérletek végén vett szívszöveti mintákban biokémiai és molekuláris biológiai módszerek (Western blot, PCR technikák) segítségével vizsgáljuk a szívadaptáció celluláris szintű változásait.