SZTE Info

rank

Nemzetközi és hazai rangsorokban is remekel az SZTE

SZTE: Magyarország legjobb egyeteme a QS World University Rankings szerint, a legjobb vidéki és a legzöldebb hazai intézmény. Legyen szó tudományos tevékenységről, nemzetközi aktivitásról, internetes láthatóságról vagy környezettudatosságról az SZTE minden területen jeleskedik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés



  • az SZTE Magyarország legjobb egyeteme a 2015/2016-os QS World University Rankings szerint
  • a legjobb vidéki egyetem a HVG rangsor alapján
  • a világ legjobb 500 egyeteme között a sanghaji listán
  • a legjobb 1000 között a tudományos tevékenységek mércéjén
  • Magyarországon a legzöldebb felsőoktatási intézmény


Kiemelkedő a QS rangsorban a szegedi egyetem

world-university-rankingsA brit Quacquarelli Symonds (QS) 2015-ben a világ több mint 3000 egyetemét vizsgálta 6 szempont alapján. A lista elkészítésekor az akadémiai szféra és a munkáltatók értékelését, a tudományos munkák idézettségét, az oktatók és a hallgatók arányát, valamint a külföldi hallgatók és oktatók számát vették figyelembe. A QS World University Rankings 2015/2016-os listán a legjobb 550 intézmény közé került a szegedi egyetem. A listán az SZTE az 501-550. helyezést érte el, ami az összes vizsgált egyetemet tekintve a legjobb 15%-ba való tartozást jelenti. Ez a pozíció magyarországi viszonylatban is az egyik legjobb.


Az ARWU, a CWUR és a THE rangsoraiban az SZTE

arwuAz Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsort az oktatók teljesítménye, a tudományos jelentőség és az oktatás minősége alapján állítják össze. A rangsorban az SZTE 2012 óta tartja pozícióját, 2015-ben ismét a 401-500. helyen szerepelt. Ezzel az eredménnyel – holtversenyben az ELTÉ-vel – a szegedi egyetem Magyarországon az első.


CWUR2015-ben ismét felkerült a Center for World University Rankings (CWUR) világrangsorra a Szegedi Tudományegyetem. A világ legjobb 1000 egyetemét, 8 szempont alaján rangsoroló listán a 731. az SZTE.


Times higher educationA világ 800 legjobb felsőoktatási intézményét rangsorolta idén a Times Higher Education. A lista összeállításánál 13 mutatót alkalmaztak 5 csoportba sorolva. A 2015/2016-os világrangsorra a neves angolszász egyetemek mellett a Szegedi Tudományegyetem is felkerült. Az SZTE a 601-800. kategóriába jutott.


A tudományos tevékenységet mérő rangsorok

URAP_University_Ranking_By_Academic_PerformanceA tudományos publikációkat középpontba helyező University Ranking by Academic Performance (URAP) 2015-ös listája a világ legjobb 2000 egyetemét rangsorolta. A 2015-ös listán 11 magyar intézmény kapott helyett, a Szegedi Tudományegyetem a legjobb 1000 közé került: a 648. helyen végzett. A felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítja össze évről évre listáját a Leideni Egyetem. A 2015-ös rangsorban az SZTE a 703. helyen szerepelt.


A HVG 2016-os felsőoktatási rangsora

hvgA hallgatói és az oktatói kiválóság alapján a Szegedi Tudományegyetem 2015-ben is felkerült a HVG felsőoktatási rangsorára. A lista összeállításakor olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a nappali alap- és osztatlan képzésekre első helyen jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, valamint az MTA-címekkel rendelkező oktatók aránya. A hazai rangsorban a 4. helyen szerepel az SZTE: ezzel a legjobb vidéki egyetem hazánkban.


Környezettudatosság és internetes láthatóság

webometricsA hazai felsőoktatási intézmények között dobogós helyre állhatott a Szegedi Tudományegyetem a Spanyol Nemzeti Kutatótanács által készített Webometrics (Ranking Web of World Universities) 2015-ös rangsorában. A lista a weboldallal rendelkező több mint 22 ezer felsőoktatási intézményt vizsgálta azzal a céllal, hogy az intézmények webes megjelenését értékelje. A rangsorban a legjobb 1000 közé 5 magyar egyetem került. Javítva korábbi helyezését – 2015. januárban az 545. – az SZTE a 485. a listán.


greenmetricAz Indonéziai Egyetem indította útjára a világ zöld egyetemeit rangsoroló listát, amelyen 2010 óta folyamatosan javítja pozícióját a Szegedi Tudományegyetem. Az intézmény 2014-ben a top 20 közé emelkedett, a világrangsorban a 19., Európában a 11. helyre lépett. Ezzel Magyarországon változatlanul a legzöldebb felsőoktatási intézmény az SZTE.



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.