Felvételi pontszámítás szabályai 2019-ben

Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki.

Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki.


Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok(maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.


A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.


A kizárólag művészeti (zenei) képzést folytató felsőoktatási intézmények felvehető összlétszámát általában összevontan közöljük a Tájékoztatóban. Az egyes szakokra, szakirányokra jelentkezők gyakorlati vizsgán nyújtott felvételi teljesítménye és felkészültsége, tehetsége határozza meg azt, hogy végül melyik szak, szakirány hány fővel indul el. Ez a zeneművészeti terület szakirányainál azért fontos, mivel ott esetenként több szakirány kerül meghirdetésre, mint ahány hallgatót az adott intézmény, kar fel tud venni. Ez természetesen azt jelenti, hogy egyes szakirányok – amelyekre az adott évben kevesebben jelentkeztek, vagy kevésbé felkészült jelentkezők pályáztak – a meghirdetés ellenére sem indulnak el. Az egyes szakok, szakirányok indításáról, az oda felvett hallgatók számának meghatározásáról minden esetben az adott felsőoktatási intézmény dönt.


Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt.


A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi ponthatárok meghatározása országosan egyszerre, várhatóan 2019. július 24-én történik.


A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

A felvétel alapvető feltételei alatt a következő feltételeket kell érteni:

  1. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél.
  2. Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.
  3. Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsga stb.) teljesítése, amelyek eredménytelensége esetén a jelentkező számára nem számítható felvételi összpontszám. Ezeket az Egyetemek, főiskolák menüpont részletezi.
  4. Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám):
    • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.


Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 46. § (4) bekezdése alapján az alábbi alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakok esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) az alábbiak szerint határozta meg azzal, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat:


Alapképzési szak neve Minimális felvételi követelmény
(pontszám)
alkalmazott közgazdaságtan 400
anglisztika 320
emberi erőforrások 400
gazdálkodási és menedzsment 400
gyógypedagógia 310
igazságügyi igazgatási 424
kereskedelem és marketing 400
kommunikáció- és médiatudomány 440
közösségszervezés 310
lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki 320
magyar 310
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 410
műszaki menedzser 320
nemzetközi gazdálkodás 420
nemzetközi tanulmányok 455
ókori nyelvek és kultúrák - asszíriológia szakirány 310
ókori nyelvek és kultúrák - egyiptológia szakirány 310
ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia szakirány 310
pénzügy és számvitel 400
politikatudományok 320
pszichológia 435
régészet 340
sport- és rekreációszervezés (rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakirány) 320
sport- és rekreációszervezés (sportszervezés szakirány) 320
szabad bölcsészet 340
szociológia 320
tájrendező és kertépítő mérnöki 325
történelem 320
turizmus-vendéglátás 400

 

Osztatlan képzés neve Minimális felvételi
követelmény (pontszám)
agrármérnöki 300
állatorvosi 400
általános orvos 380
építészmérnöki 330
erdőmérnöki 300
fogorvos 390
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés 420
gyógyszerész 385
jogász 440
tanárképzés 305


Forrás: felvi.hu


esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Mikula_AndreaMikula Andrea - ÁJTK, jogász

Elsősorban azért választottam az SZTE ÁJTK-t, mert itt lakom Szegeden, és úgy hallottam, hogy a szegedi jogi képzés nagyon jó. Ez az évek során be is bizonyosodott. Másrészt utánanéztem néhány felmérésnek, és úgy értesültem, hogy a Szegedi Tudományegyetem legalább olyan magas szintű képzést nyújt, mint más hasonlóan nívós egyetemek az országban. A jogi karon nagymértékű tudásra és talpraesettségre tettem szert az évek során, amit nem csak a munkaerőpiacra kilépve fogok tudni kamatoztatni.




Kocsik EdinaKocsik Edina – BTK – anglisztika

Szerintem Szeged sokkal barátságosabb város, mint Pest. Nagyon közvetlenek az emberek, és mindenhol ismerősökkel találkozok. Tetszik, hogy az egyetem elkötelezett a környezettudatosság iránt. Emellett az oktatás színvonala is kiemelkedő a hazai egyetemek viszonylatában is.




További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *