Felvételi pontszámítás szabályai 2018-ban

Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki.



Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.

A kizárólag művészeti (zenei) képzést folytató felsőoktatási intézmények felvehető összlétszámát általában összevontan közöljük a Tájékoztatóban. Az egyes szakokra, szakirányokra jelentkezők gyakorlati vizsgán nyújtott felvételi teljesítménye és felkészültsége, tehetsége határozza meg azt, hogy végül melyik szak, szakirány hány fővel indul el. Ez a zeneművészeti terület szakirányainál azért fontos, mivel ott esetenként több szakirány kerül meghirdetésre, mint ahány hallgatót az adott intézmény, kar fel tud venni. Ez természetesen azt jelenti, hogy egyes szakirányok – amelyekre az adott évben kevesebben jelentkeztek, vagy kevésbé felkészült jelentkezők pályáztak – a meghirdetés ellenére sem indulnak el. Az egyes szakok, szakirányok indításáról, az oda felvett hallgatók számának meghatározásáról minden esetben az adott felsőoktatási intézmény dönt.

Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt.


A 2018. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi ponthatárok meghatározása országosan egyszerre, várhatóan 2018. július 25-én történik.


A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Amennyiben a Tájékoztatóban, vagy az eljárás során egyedi tájékoztató üzenetben, felsőoktatási intézményi tájékoztatásban a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkozik, úgy ez alatt a következő feltételeket kell érteni:

  1. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél.
  2. Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.
  3. Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsga stb.), amelyek eredménytelensége esetén a jelentkező számára nem számítható felvételi összpontszám.
  4. Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám):
    • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.

esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Nagy_GergoNagy Gergő - BTK, szlavisztika-orosz, angol

Mindig is érdekeltek a külföldi Kultúrák, szerettem nyelveket tanulni. Azért választottam a BTK szlavisztika-orosz szakirányát, mert a Szegedi Tudományegyetem híres külföldi pályázati lehetőségeiről (például Erasmus-program), ahol kamatoztathatom az itt megszerzett tudást. Tehát a gyakorlatomat akár külföldön is eltölthetem. Ráadásul az orosz mellé második évtől lehetőségem nyílt felvenni az angol minort, amit szintén hasznosnak tartok a későbbi elhelyezkedésem szempontjából. A szegedi nyelv szak középpontjában a gyakorlat-orientáltság áll, ami igen fontos, ha valaki anyanyelvi szinten szeretne egy nyelvet elsajátítani.




Csizmar_Adrienn_felveteliCsizmár Adrienn- BTK, szlavisztika-orosz

Szegediként sok jót hallottam az SZTE-ről, és egyáltalán nem akartam itt hagyni a várost és a barátaimat sem. Ezért is döntöttem a lengyel helyett inkább az orosz mellett, hiszen az előbbit csak Pesten tanulhattam volna. Legjobban a TIK tetszik az egyetemen. Nagyon hallgatóbarát, és itt tényleg minden eszköz megvan a nyugodt tanuláshoz. Ez egy olyan hely, ahova szívesen járok vissza mindig.




További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *