Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: minden a többletpontokról

Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 2. része: többletpontok, emelt szintű érettségi és szakképzések.


Többletpontok: maximum 100 pont

A jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredménnyel, felsőoktatási szakképzés záróvizsgájával, de ebbe a körbe tartoznak az esélyegyenlőségi jogcímen járó pontok is.


Emelt szintű érettségi: maximum 50+50 pont

Az emelt szintű érettségiért vizsgánként 50 többletpontot kaphatnak a felvételizők, ha olyan tárgyból tették le a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható tárgy, és legalább 45 százalékos eredményt értek el.


Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: maximum 50 pont

Az emelt szintű érettségihez kötött szakokra jelentkezők az érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek, ha az adott tárgyból 2005 előtt tettek érettségit (vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal, valamelyik EGT-tagállamban, Ukrajnában vagy Szerbiában szerzett érettségi eredménnyel rendelkeznek). Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy jár az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos.


Nyelvvizsga: maximum 40 pont

Az államilag elismert, B2-es (vagyis középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kapnak a jelentkezők. Ha valaki két különböző nyelvből egy középfokú és egy felsőfokú, esetleg két középfokú vizsgával vág neki a felvételinek, szintén 40 többletponttal számolhat, ennyi ugyanis a nyelvtudásért kapható pontok maximuma (hiába érne két középfokú nyelvvizsga 28+28 pontot, csak 40 többletpontot kapnak a jelentkezők).


Ha egy jelentkező sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot. A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségiért is jár 20 többletpont, ha a felvételiző az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkezik.


OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot kaphatnak a diákok – maximum egy szakképesítésért jár többletpont, és csak abban az esetben, ha a jelentkező az OKJ-s képzés szakirányának megfelelően tanul tovább.


Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont

A kétéves felsőoktatási szakképzést végzett hallgatók a jeles záróvizsgáért 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepesért 10 többletpontot kaphatnak – de csak akkor, ha azonos képzési terület szakjára jelentkeznek.


Esélyegyenlőség: maximum 40 pont

Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak. Hátrányos helyzetűnek azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők számítanak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete elégtelen. A fogyatékossággal élő felvételizőknek is 40 többletpont jár, a tartós betegséggel, például cukorbetegséggel vagy ételallergiával küzdők azonban nem számíthatnak pluszpontokra.


A gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő felvételizők is 40 pluszponttal számolhatnak.


Forrás: eduline.hu


esza_felso

Számold ki a pontjaid!



Pontkalkulator_grafika

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


Nagy_GergoNagy Gergő - BTK, szlavisztika-orosz, angol

Mindig is érdekeltek a külföldi Kultúrák, szerettem nyelveket tanulni. Azért választottam a BTK szlavisztika-orosz szakirányát, mert a Szegedi Tudományegyetem híres külföldi pályázati lehetőségeiről (például Erasmus-program), ahol kamatoztathatom az itt megszerzett tudást. Tehát a gyakorlatomat akár külföldön is eltölthetem. Ráadásul az orosz mellé második évtől lehetőségem nyílt felvenni az angol minort, amit szintén hasznosnak tartok a későbbi elhelyezkedésem szempontjából. A szegedi nyelv szak középpontjában a gyakorlat-orientáltság áll, ami igen fontos, ha valaki anyanyelvi szinten szeretne egy nyelvet elsajátítani.





Marton_DorinaMárton Dorina - GTK, pénzügy-számvitel

Mindig is nagyon szerettem a matematikát és a történelmet, így orientálódtam a Gazdaságtudományi Kar felé. Ráadásul a nővérem is itt tanult és ő még jobban motivált ez irányba. A várost külön kiemelném diákbarát jellege miatt. Nagyon szeretem a szakomat, és tudom, hogy közgazdászdiplomával bárhol elhelyezkedhet az ember, akár külföldre is.



További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *