A „továbbtanulási célpont” kiválasztása előtt, vagyis a felvételiről döntő családi vagy baráti kupaktanácson többnyire szó esik arról is, hogy mit ér egy-egy felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél, ha azt a friss diplomás felmutatja a munkaerő-piacon.

Miért az SZTE? Erre a kérdésre is választ ad a diplomás pályakövető rendszer (DPR) adatsora. 2017 tavaszán az SZTE 1643 végzett hallgatója reagált a kérdőívre. A válaszadók 33%-a férfi és 67%-a nő. Az SZTE volt hallgatói közül a legidősebb válaszadó 1930-ban, a legfiatalabb 1997-ben, míg a többség 1991-ben született; a többségük (73%) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanult a szegedi egyetemen.

Visszatérne-e az SZTE-re?

A svédasztalhoz hasonlatos az egyetem: a felkínált lehetőségek közül szabadon és elkötelezettsége, vállalkozókedve alapján válogathat a hallgató. Így például a hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi tanulási lehetőséggel az SZTE végzősei közül választ adók egyötöde élt. Körükben a három legnépszerűbb úticélnak Németország, Spanyolország és Olaszország számított.

Az egyetem népszerűségéről, a tanulási kedvről árulkodik, hogy a „Visszatérne-e az SZTE-re további tanulmányokat folytatni?” kérdésre az egykori egyetemisták 48 százaléka mondott „igen”-t.

A diplomázás utáni 2-3 évben esedékes továbbtanulást a válaszadók 17%-a tervezte valamilyen felsőoktatási intézményben.

Az SZTE friss diplomása mennyire gyorsan talál munkát?

„Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát?” Erre a kérdésre az SZTE diplomásainak 49 százaléka válaszolt „igen”-nel, míg 31 százalék ekkor már rendelkezett munkahellyel, 14 százalék pedig azért válaszolt „nem”-mel, mert azonnal továbbtanult.

A szegedi egyetem hallgatói 31 százalékának már a diplomaszerzéskor volt állása, 43 százalékuk pedig azonnal el tudott helyezkedni. Az is beszédes adat, hogy az SZTE végzett hallgatók 73%-a számára ismeretlen a „pályakezdő diplomás munkanélküli” lét. Döntő többségük, 88 százalék nyilatkozott úgy, hogy többé-kevésbé használja a szegedi egyetemen megszerzett tudást feladatköre ellátásához.

Az egykori szegedi egyetemisták közül a 2017 tavaszán választ adók mind a 21 gazdasági ágazatban találtak munkát: a legtöbben (23%) az oktatásban helyezkedtek el. Az SZTE-diplomások iránt a második legnagyobb fogadókészség (15%) a humánegészségügyi és szociális ellátás, míg a harmadik (11%) az információhoz és kommunikációhoz kötődő ágazat munkahelyein mutatkozik.

Hol és mennyiért dolgoznak az SZTE oklevelesei?

Aki Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen tanul, nagy eséllyel beleszeret például Szegedbe és szeretne a megyei jogú városban, de legalábbis Csongrád megyében munkát találni. Ez a 2017 tavaszán megkérdezettek 34 százalékának sikerült. A válaszadók 52 százaléka a dél-alföldi régióban (ezen belül 12 százalékuk Bács-Kiskun, 6 százalékuk Békés megyében) talált megélhetést. Az SZTE diplomásainak 29 százaléka Budapesten és Pest megyében dolgozik.

Az SZTE volt hallgatóinak 7 százaléka külföldi munkahelyen helyezkedett el.

Fontos szempont az is, hogy adott diplomával milyen fizetésre számíthat a hallgató a munkaerőpiacon. A DPR 2017-es szegedi adatai megmutatják a Szegedi Tudományegyetemen végzett, pályakezdőként munkát vállalók összjövedelmét: 35% a maximum 150 ezer forinttal, 40% a 151-250 ezer forinttal, míg 25% a 250 ezer forintnál is többől gazdálkodhat havonta. A főállásból begyűjthető jövedelmet nézve a legtöbben (40%) 151-250 ezer forinttal számolhatnak.

A Heti Válasz munkaerő-piaci helyzetre vonatkozó 2016-os felméréséből kiderült, hogy a végzettek fizetése alapján a top 3-ban szerepel az SZTE pszichológia szak: a végzettek átlagos havi bruttó bére 203 517 forint volt. Akkor az SZTE GTK gazdálkodás és menedzsment szakon végzetteknek 248 090 forint volt a havi bruttó bére, míg a pénzügy és számvitel diplomával rendelkezők havi 220 000 forint körül kerestek. Közel havi 300 000 forintot kaptak az SZTE-n végzett orvosok, a szegedi jogász szakon végzettek megközelítőleg 215 000 forint volt a bérezése. Több mint 280 000 forint volt a havi bruttó bére egy Szegeden végzett gazdaságinformatikusnak, míg az SZTE TTIK-n végzett programtervező informatikusok közel 250 000 forintot kerestek.

Aki a mesterdiploma megszerzése után még nem szeretne a munka világába lépni, az SZTE 19 doktori iskolája közül választhat, és tanulhat tovább a bölcsészettudományok, műszaki tudományok, orvos- és gyógyszertudományok, társadalomtudományok vagy természettudományok területen.