Kiemelt_allasborze

A szegedi diplomások kapósak a munkaerőpiacon

Miért az SZTE? Mert itt már az Állásbörzén is kiderül: a szegedi diplomások kapósak a munkaerőpiacon. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legutóbbi adatsora szerint az SZTE egykori hallgatói negyedének már a pályája kezdetén 250 ezer forint fölötti az összjövedelme.

A „továbbtanulási célpont” kiválasztása előtt, vagyis a felvételiről döntő családi vagy baráti kupaktanácson többnyire szó esik arról is, hogy mit ér egy-egy felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél, ha azt a friss diplomás felmutatja a munkaerő-piacon.


Miért az SZTE? Erre a kérdésre is választ ad a diplomás pályakövető rendszer (DPR) adatsora. 2017 tavaszán az SZTE 1643 végzett hallgatója reagált a kérdőívre. A válaszadók 33%-a férfi és 67%-a nő. Az SZTE volt hallgatói közül a legidősebb válaszadó 1930-ban, a legfiatalabb 1997-ben, míg a többség 1991-ben született; a többségük (73%) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanult a szegedi egyetemen.

 

 

Visszatérne-e az SZTE-re?


A svédasztalhoz hasonlatos az egyetem: a felkínált lehetőségek közül szabadon és elkötelezettsége, vállalkozókedve alapján válogathat a hallgató. Így például a hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi tanulási lehetőséggel az SZTE végzősei közül választ adók egyötöde élt. Körükben a három legnépszerűbb úticélnak Németország, Spanyolország és Olaszország számított.

 

Az egyetem népszerűségéről, a tanulási kedvről árulkodik, hogy a „Visszatérne-e az SZTE-re további tanulmányokat folytatni?” kérdésre az egykori egyetemisták 48 százaléka mondott „igen”-t.


_MG_8808

 

A diplomázás utáni 2-3 évben esedékes továbbtanulást a válaszadók 17%-a tervezte valamilyen felsőoktatási intézményben.

 

 

Az SZTE friss diplomása mennyire gyorsan talál munkát?


„Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát?” Erre a kérdésre az SZTE diplomásainak 49 százaléka válaszolt „igen”-nel, míg 31 százalék ekkor már rendelkezett munkahellyel, 14 százalék pedig azért válaszolt „nem”-mel, mert azonnal továbbtanult.


Allasborze_1

 

A szegedi egyetem hallgatói 31 százalékának már a diplomaszerzéskor volt állása, 43 százalékuk pedig azonnal el tudott helyezkedni. Az is beszédes adat, hogy az SZTE végzett hallgatók 73%-a számára ismeretlen a „pályakezdő diplomás munkanélküli” lét. Döntő többségük, 88 százalék nyilatkozott úgy, hogy többé-kevésbé használja a szegedi egyetemen megszerzett tudást feladatköre ellátásához.

 

Az egykori szegedi egyetemisták közül a 2017 tavaszán választ adók mind a 21 gazdasági ágazatban találtak munkát: a legtöbben (23%) az oktatásban helyezkedtek el. Az SZTE-diplomások iránt a második legnagyobb fogadókészség (15%) a humánegészségügyi és szociális ellátás, míg a harmadik (11%) az információhoz és kommunikációhoz kötődő ágazat munkahelyein mutatkozik.

 

 

Hol és mennyiért dolgoznak az SZTE oklevelesei?


Aki Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen tanul, nagy eséllyel beleszeret például Szegedbe és szeretne a megyei jogú városban, de legalábbis Csongrád megyében munkát találni. Ez a 2017 tavaszán megkérdezettek 34 százalékának sikerült. A válaszadók 52 százaléka a dél-alföldi régióban (ezen belül 12 százalékuk Bács-Kiskun, 6 százalékuk Békés megyében) talált megélhetést. Az SZTE diplomásainak 29 százaléka Budapesten és Pest megyében dolgozik.

 

Az SZTE volt hallgatóinak 7 százaléka külföldi munkahelyen helyezkedett el.

 

Fontos szempont az is, hogy adott diplomával milyen fizetésre számíthat a hallgató a munkaerőpiacon. A DPR 2017-es szegedi adatai megmutatják a Szegedi Tudományegyetemen végzett, pályakezdőként munkát vállalók összjövedelmét: 35% a maximum 150 ezer forinttal, 40% a 151-250 ezer forinttal, míg 25% a 250 ezer forintnál is többől gazdálkodhat havonta. A főállásból begyűjthető jövedelmet nézve a legtöbben (40%) 151-250 ezer forinttal számolhatnak.


Allasborze_2

 

A Heti Válasz munkaerő-piaci helyzetre vonatkozó 2016-os felméréséből kiderült, hogy a végzettek fizetése alapján a top 3-ban szerepel az SZTE pszichológia szak: a végzettek átlagos havi bruttó bére 203 517 forint volt. Akkor az SZTE GTK gazdálkodás és menedzsment szakon végzetteknek 248 090 forint volt a havi bruttó bére, míg a pénzügy és számvitel diplomával rendelkezők havi 220 000 forint körül kerestek. Közel havi 300 000 forintot kaptak az SZTE-n végzett orvosok, a szegedi jogász szakon végzettek megközelítőleg 215 000 forint volt a bérezése. Több mint 280 000 forint volt a havi bruttó bére egy Szegeden végzett gazdaságinformatikusnak, míg az SZTE TTIK-n végzett programtervező informatikusok közel 250 000 forintot kerestek.

 

Aki a mesterdiploma megszerzése után még nem szeretne a munka világába lépni, az SZTE 19 doktori iskolája közül választhat, és tanulhat tovább a bölcsészettudományok, műszaki tudományok, orvos- és gyógyszertudományok, társadalomtudományok vagy természettudományok területen.


esza_felso

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták


kartali_tunde_felveteliKartali Tünde - TTIK, biológia PhD

Újvidéken, szerb nyelven fejeztem be a mesterképzést. De mindig is szerettem volna az anyanyelvemen továbbtanulni, mikrobiológiával foglalkozni. Ezért jelentkeztem az SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Szegedet mindig is szerettem. Régóta tisztában vagyok azzal is, hogy az itteni egyetem minőségi képzést biztosít, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékéről csak jót hallottam. Ezért választottam a Szegedi Tudományegyetem doktori képzését.


nogradi-eszterNógrádi Eszter – GTK: kereskedelem és marketing

Ha szeretnéd, hogy diplomád bárhol a világon megállja a helyét, az SZTE-t csak ajánlani tudom! Sokat kell tanulni, de megéri. Rengeteg kikapcsolódási lehetőség vár és a közösségi élet is szuper. A képzés rendkívül hallgató-központú, kellemes és segítőkész mindenki, az oktatók szakmailag rendkívül felkészültek.



További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *