SZTE Info
Kiemelt_JCs

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

A tanárképzésben részt vevő hallgatók a bolognai folyamat előtt és alatt. Ez a címe Jancsák Csaba angolul megjelent legújabb tanulmánykötetének. A szerzőt az Open Access információk jelentőségéről, illetve az oktatás- és ifjúságkutatás összefüggéseiről is kérdeztük – a 89. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Fontos kutatási téma a tanárképzés? – kérdeztük az ifjúságkutató szociológustól, Jancsák Csabától. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségi Intézet főiskolai docense legújabb, Students of Teacher Education in Hungary: Before and during the Bologna Process című tanulmánykötetéről beszél 2018. június 6-án az MTA SZAB székházában tartandó könyvbemutatón.

– Magyarországon is nagyon fontos kihívás, hogy a közoktatásban nevelődő új generációk miként vannak felvértezve a XXI. század kihívásaira. Az iskolában a fiatalok – amellett, hogy tudást és jártasságot szereznek bizonyos tartalmakban – szembesülnek olyan tényezőkkel, új kihívásokkal, amelyek az egész magyar és európai oktatásügyet jellemzik. A tanárképzés hallgatói az oktatási rendszer utánpótlását jelentik, fontos tehát tudnunk, hogy kikből lesznek, miképpen gondolkodnak, milyen értékeket vallanak a következő tanárgenerációk.


JCs_kvel

 

– Miért vízválasztó Bologna a magyarországi tanárképzésben?

– Mert a magyar felsőoktatást a legutóbbi harminc évben folyamatosan reformálják. Ennek sajátossága: a reform újra megreformálása úgy történik, hogy az oktatáspolitika nem gyűjt be olyan adatokat, amelyek a korábbiak értékelését jelentenék és a további reform mérföldköveit kijelölnék. E reform-hullámvasúton folyamatosan változó felsőoktatásnak ugyanakkor fontos része a tanárképzés. Sőt, a legtöbbet reformált képzési terület! Az Európai Unió oktatási miniszterei szerint a Bologna-folyamat töretlen lendületben halad, hazánkban az EU-s csatlakozás óta a harmadik rendszerben képződnek a tanárok. Megjegyzem, egyre kisebb létszámban – már a jelentkezések számát is kevésnek értékeljük, és a kibocsátott diplomák száma is elmarad a Bologna Folyamat előttitől. Ugyanakkor tartalmi megújulás nem igazán történt meg, noha a jogi környezetet leíró reformok jó lehetőséget jelentenek a képzések tartalmának értékelésére és a folyamatos modernizálásra.


JCs_konyva

– Tizenöt éve foglalkozik ifjúságkutatással Jancsák Csaba. Ennek a munkának hogyan lett része az oktatáskutatás?

– A szociológiai tudományos kutatások érdeklődése sokszínű. Az én kutatási érdeklődésemben sem válik élesen ketté az oktatás és az ifjúság világának mélyebb megértése. Nemzetközi viszonylatban is igaz: az oktatásszociológia kutatási centrumában találhatók a fiatalok, és az ifjúságszociológusok megkerülhetetlen témája az oktatás, a két érdeklődés metszetében állnak tehát a fiatalok, mint az oktatási terek aktorai. Ennek oka, hogy a fiatalok életvilágát jelentősen meghatározza az iskola.

 

– Ezt a művét a 89. Ünnepi Könyvhéten Kósa Maja doktorandusz (SZTE NDI) ismerteti. Mi az oka annak, hogy csak angol nyelven jelent meg a magyarországi tanárképzés helyzetét bemutató kötete?

– Magyarország része az unió felsőoktatási térségének, tehát nem egy közigazgatási határokon belüli zárvány. A szociológusoknak napjainkban olyan globális folyamatokra is reflektálniuk kell, amelyek az új típusú munkaerőpiacról, új típusú generációk neveléséről, a gyermekek világának a változásáról szólnak. E változások az egész Európai Unióban megjelenő kihívások. A felsőoktatás, a tanárképzés és a hallgatók kutatásának eredményei nemzetközi dimenzióban is relevánsak. Fontos a nemzetközi tudományos térben is közzétenni a kutatási eredményeket, mert ezzel része lesz a tudományos diskurzusnak. Fontosnak tartom azt is, hogy a kutatások kooperatív légkörben, szinergikus szemléletmódban valósuljanak meg nemcsak a nemzetközi és hazai, hanem a kutatói generációk között is átívelő módon, ezért megtisztelő a számomra, hogy a SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója Kósa Maja mutatta be a könyvet.

 

– Az ingyenes hozzáférésű, illetve az akadémiai szféra által látogatott portálokon, valamint a kolozsvári egyetemi kiadó honlapján is megjelent legújabb műve. Miért preferálja az Open Access, az OA, vagyis munkáinak ingyenesen elérhető, online, digitális típusú megjelentetését?

– Ha csak az adott könyvem kiadójának filozófiája vagy szempontjai nem tiltják, ragaszkodom a nyílt hozzáféréshez és szabad terjesztéshez. Az Open Access információ segíti a tudományos eredmények szabad és jogszerű felhasználását. A magyarországi tanárképzésről írt könyvem is így lett része annak a párbeszédnek, amely a szakmai térben folyik.


800

– Miért éppen a kolozsvári egyetem kiadója, a Presa Universitara Clujeana gondozta ezt az angol nyelvű kiadványt?

– A kolozsvári egyetemen mély, árnyalt kutatásokkal foglalkozik az szociológiai műhely. Ehhez a szociológiai iskolához közvetlen kapcsolódási lehetőséget, hidat teremtett az egykor a Babes-Bolyai Tudományegyetemen diplomázó, ma az SZTE Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszékén professzorként oktató és kutató, Pászka Imre, akit felkértem a könyvbemutatón beszélgetőpartneremnek. A kolozsvári egyetem kiadója nemzetközileg is jegyzett, az oxfordi vagy cambridge-i egyetemi kiadóhoz hasonló modell alapján működik. Tehát a kolozsvári szociológiai kutatások és a kolozsvári egyetemi kiadó nívója teszi lehetővé, hogy nemzetközi szerzőgárdával dolgozhatnak. Ugyanakkor azt a személyes dimenziót is meg kell említenem, hogy a kolozsvári és a szegedi egyetem – Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas rektorának gondolatára utalva – ugyanannak a fának két hajtása. Ezért a hallgatók, az oktatók, a tanszékek és az egyetemek közötti kapcsolat ápolását, bővítését fontos küldetésünknek érezzük. Például – Pászka Imre professzor számunkra példát adó formájú ösztönzésére – a kolozsvári Erdélyi Társadalom című folyóiratban szegedi szociológusok is közölnek, mint ahogy ottani szerzők tanulmányait megjelenteti az általa szerkesztett, Belvedere Meridionale – Történelem és Társadalomtudományok című folyóiratunk angol nyelvű különszámaiban is.

 

– Mi minden következik A tanárképzésben részt vevő hallgatók a bolognai folyamat előtt és alatt című kötetének a megjelenéséből?

– Két országos adatfelvétel jelenti az alapját a kötetnek: kutatásvezetőként több hazai tanárképző helyről gyűjtöttem információt a 2000-es évek elején, tehát Bologna előtt, majd a Bologna-folyamat közepette, 2012-2013 táján. Ezt folytatva az a célom, hogy idősorosan is meg lehessen nézni, mi minden változott meg napjainkra. A Bologna-folyamat nem állt meg, az EU-tagállamok miniszterei május 24-25-én Párizsban a folyamat kiszélesítéséről állapodtak meg. Magyarországon viszont a felsőoktatás, azon belül is a tanárképzés részben visszatért a Bologna-folyamat bevezetése előtti állapotra. Meg kell néznünk, hogy például miként alakult a tanárképzésbe bekapcsolódó hallgatók száma, motivációi, pályaelkötelezettsége, a változások mögött milyen trendek húzódnak. A kutatás folytatásával is reflektálni szeretnék arra az állításra, hogy képzett és motivált tanárok nélkül Magyarország társadalma nem képes válaszolni a jövő kihívásaira.

 

SZTEinfo

Fotó: Ú. I.


További információ:

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-kötődésű


89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

 

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében