2014. április 23., szerda English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  1. szám - 2005. január. 24.  --  ÁJTK
Hagyomány és haladás
„Az európai egyetemek humanista hagyományait magáénak valló egyetem a tudományok kutatóinak és diákjainak autonóm közössége, amely a tudás gyarapításának szenteli magát, biztosítja a gondolat és kutatás szabadságát, hozzásegíti hallgatóit a korszerű és piacképes ismeretek megszerzéséhez.”
A szegedi jogi kar az ország jogi karai közül az egyik legrégebbi, mivel a Kolozsvári Egyetem ilyen képzésének jogutódjaként 1872-től működik az intézmény. Jelen pillanatban a karnak körülbelül négyezer hallgatója van a nappali és levelező képzést tekintve, ebbe beleszámít a jogászképzés, és a társadalombiztosítási és munkaügyi kapcsolatok főiskolai képzések is, valamint az intézményhez tartozik a kecskeméti székhelyű kihelyezett levelező jogászképzés is.
A karon tizenegy éve indult el a társadalombiztosítás és a munkaügyi kapcsolatok oktatása, ami a mindennapi munka jogi útvesztőiben való tájékozódást segíti – az elsőként említett szak célja, hogy biztos elméleti tudást adjon a hallgatóknak a társadalombiztosítás gazdasági, társadalmi és politikai szegmenseit is szem előtt tartva, majd erre építve gyakorlati tapasztalatokat nyújtó kurzusokkal kívánják a hallgatók ismereteit bővíteni. A hat féléves képzés során a diákok többek között megismerkednek a különböző szociális ellátási rendszerekkel, ezek elméleti hátterével, gyakorlati működésükkel, a szociális gondoskodás történetével, azzal, hogy milyen társadalmi, gazdasági folyamatok hatására hogyan változtak a különböző rendszerek, kiket részesít előnyben a társadalombiztosítás, hogyan történik a finanszírozása, valamint milyen ellátásokat nyújt a társadalom egyes rétegeinek. A képzés utolsó félévében a hallgatóknak szakmai gyakorlat során kell tudni alkalmazni az addig tanultakat, hogy választásuk szerint vagy állami vagy magánszektorban szereznek tapasztalatokat a mindennapi munkáról.
 
A jogászképzés és maga a jogi diploma is sok helyen elfogadott. Fotó: Segesvári Csaba
 
 „Magyarországon először a szegedi egyetem ismerte fel a munkaügyi kapcsolatok szakirány fontosságát, a környezet kihívásaihoz alkalmazkodva 1990-ben hozta létre az Állam- és Jogtudományi Karon belül az ezzel a területtel foglalkozó posztgraduális képzést, majd két évre rá elkezdődött a nyolc féléves főiskolai szintű oktatás is, ami immár a bolognai programnak megfelelően hat féléves rendszerben működik” – mondta el lapunknak Szabó Imre dékán. Ez a képzés a munkaadók, a munkavállalók, ezek különböző szervezetei és az állam közötti intézményes kapcsolatok kialakításával, együttműködésük elmélyítésével, a köztük lévő tárgyalásos rend létrehozásával és a viszonyukban felmerülő problémák rendezésével foglalkozik. Az elmúlt néhány év változásainak hatására a munkaügyi kapcsolatok már nem csupán a munkahelyi viszonyok alakításában játszik fontos szerepet, hanem kiterjed a középszintű és az országos érdekegyeztetésre is, valamint az Európai Unióban létező szociális párbeszédre is. A szak célja olyan korszerű és általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi ismereteikre támaszkodva képesek a munkaügyi kapcsolatok stratégiai feladatainak meghatározására és megoldására, alkalmasak a szervező- és irányító munkákra mind a verseny, mind a költségvetési szférában. A kar fontosnak tartja, hogy a végzett szakemberek alapos munkajogi, humánerőforrás menedzseri, társadalombiztosítási, gazdaságtudományi és Európai Uniós ismeretekkel rendelkezzenek, valamint ehhez magas szintű nyelvtudás és informatikai ismeretek járuljanak. A diákok ezen a szakon is kötelesek tíz hét szakmai gyakorlatot teljesíteni.
A kar legismertebb tevékenységét a nappali és levelező tagozaton folyó jogászképzés jelenti, ahol évente több száz hallgató kezdi meg tanulmányait. Ez a képzés kiesik a bolognai folyamat által meghatározott lineáris képzésből, az orvos- vagy gyógyszerészképzéshez hasonlóan osztatlan a képzés, tehát tíz féléven keresztül folyik. Ebben a képzési formában körülbelül egy évtizede nyitotta ki kapuit a kar az idegen nyelvű, külföldi tanintézménynyel közösen indított képzések előtt, így az intézmény idegen nyelven meghirdetett kurzusai mellett lehetőség van német gazdasági jogi kiegészítő képzésre jelentkezni. Emellett az intézményben francia jogi képzés is működik, ahol a párizsi egyetemről érkezett oktatók tömbösítve tartják meg előadásaikat. A hallgatók így francia jogot tanulnak, francia oktatóktól, természetesen francia nyelven, s ennek megfelelően francia jogi diplomát vehetnek át a képzést sikeresen teljesítő diákok.
A kar külföldi kapcsolatai az intézmény történetével együtt szélesedtek, így az oktatók közötti kapcsolatrendszert az idősebb generáció örökíti tovább a fiatalabbaknak. A kar számos intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban, ami mind oktató-, mind hallgató-cserét jelent. Elsősorban a német, francia, angol, olasz nyelvterületen lévő egyetemekkel áll kötelékben a kar, de svájci vagy amerikai ösztöndíjakra is pályázhatnak a diákok.
A jogászképzés és maga a jogi diploma is sok helyen elfogadott, ennek következtében az oktatás is olyan, hogy ad egy általános társadalomelméleti alapozást, amivel, ha más karra szeretne átjelentkezni a hallgató, akkor ezeket az órákat ott el tudja ismertetni. A jogi karok közötti váltások is egyre könnyebben kivitelezhetőek az utóbbi években, de a vendéghallgatás intézménye is egyre ismertebbé és elfogadottabbá válik. Ez a rendszer azt jelenti, hogy ha valaki egy másik intézmény beiratkozott hallgatója, de bizonyos tárgyat vagy akár egy félévet valamilyen okból kifolyóan például Szegeden akar tanulni, akkor ezt megteheti abban az esetben, ha a kar, aminek a hallgatója, elismeri a másik intézmény kreditpontjait.
A kar fontosnak tartja, hogy kapcsolatban maradjon a végzett hallgatókkal, így a sztereotípiákkal ellentétesen az intézmény a hallgatók visszajelzéseire alapozva úgy látja, hogy bár a jogászképzések centrumában valóban nem könnyű elhelyezkedni, a hallgatók találnak munkát a képzés elvégzése után, mert még mindig nagy a kereslet a jogászok iránt.
P. Zs.
 
 
Adattár
1872-től működik a jogászképzés, jelenleg 1346 nappali, 1717 levelező tagozatos jogászhallgató, valamint 347 nappali, illetve 693 levelező tagozatos főiskolai hallgató tanul a karon. Az intézmény doktori iskolájában tíz programon folyik a képzés.
Bezár