2014. október 25., szombat English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  1. szám - 2005. január. 24.  --  EFK
Segítő foglalkozásban
„Mindenkinek ajánljuk, aki támogatni  szeretné az embereket egészségük megőrzésében, fejlesztésében, betegség esetén a gyógyításban és a rehabilitációban.”
A segítő foglakozások rendszerében a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai karán képzett szakemberek: általános szociális munkások, ápolók, gyógytornászok és védőnők team munkában dolgoznak, valamint munkájuk során az ember-környezet kölcsönhatás egy-egy problémájával, speciális esetben pedig valamennyi területével kapcsolatba kerülnek.
A kar jelenleg közel ezerhatszáz  hallgatót képez, akik oklevelük megszerzését követően az egészségügyi és szociális ellátás területein különféle munkakörökben helyezkedhetnek el. Nemcsak a közfinanszírozott szférában – kórházakban, klinikákon, rehabilitációs intézetekben vagy szociális ellátást nyújtó intézetekben – fogadják szívesen a Szegeden végzett hallgatókat, hanem a non-profit, illetve magánintézmények is örömmel foglalkoztatják a végzett hallgatókat.
A képzést követően a pályakezdő szakemberek körzeti ápolóként, ápolásoktatóként, ápolásfejlesztőként, körzeti, intézeti vagy ifjúsági védőnőként, gyógytornászként illetve szociális munkásként családvédelemmel, menekültek ellátásával, szegények segítésével vagy szenvedélybetegek ellátásával foglalkozhatnak. „Így például a védőnők elsősorban a gyermekek, a várandós kismamák gondozásával foglalkoznak, de kapcsolatba kerülnek a teljes, egy, vagy többgenerációs családdal is. A gyógytornászok nemcsak betegek fizioterápiás kezelésével foglalkozhatnak, hanem a wellness vagy a gyógyturizmus területén is megtalálhatják helyüket. A társadalmi folyamatok gyors változására figyelemmel a szociális munkásoknak is egyre több lehetőségük van az elhelyezkedésre", számolt be lapunknak Bársonyné Kis Klára, az SZTE EFK általános főigazgató helyettese.
 
A kar jelenleg közel ezerhatszáz hallgatót képez. Fotó: Segesvári Csaba
 
A sikeres elhelyezkedésben sokat segít, hogy a kar kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, így az idegen nyelveket beszélő hallgatók külföldi részképzésben, tanulmányi utakon vagy gyakorlaton is bővíthetik tapasztalataikat. A hallgatóknak lehetőségük van eljutni akár Finnországba, Hollandiába, Svédországba, Észak-Írországba vagy Németországba is, illetve külföldi vendégoktatók is segítenek abban, hogy megismerkedhessenek a segítő szakmákban Európában érvényesülő szemléletekkel, munkamódszerekkel, valamint interkulturális tapasztalatokkal is gazdagodhatnak.
Az intézmény 2005. szeptembertől még a hagyományos képzési struktúrában indítja szakjait. A 2006-tól induló lineáris képzés keretei között az ápoló, gyógytornász és a védőnő képzés megmarad négyéves képzési időkeretben, ez a főiskolai (alap) szint, amire ráépül másfél éves egyetemi (master) képzés. Ettől eltér az általános szociális munkás képzés, ahol három és fél éves a képzés első szakasza és a kétéves a második (master) szakasz.
Tekintettel arra, hogy a karon képzett szakmai végzettségek nagy empátiát, jó kommunikációs készségeket és fejlett szociális érzékenységet igényelnek – azaz ezeken a területeken a szakemberek elsősorban a személyiségükkel dolgoznak –, ezért karunk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a képzési programokban hangsúlyozott szerepet kapjon a személyiség fejlesztése és a személyes hatékonyság növelése.
A kar Magyarországon először vezette be azt, hogy az ápoló és a védőnő szakon kétéves közös alapú képzéssel indul az oktatás, így a hallgató félidőben, mikor már rendelkezik elegendő tapasztalattal és tudással, eldöntheti, hogy melyik szakirányban folytatja tanulmányait. Ez nagy lehetőséget ad arra is, hogy az első végzettséget és szakképzettséget adó oklevél után rövid időn belül egy második szakképzettséget is meg lehet szerezni. A karon a kialakított kreditrendszerű képzési programok során az élet-, az egészség- és az ápolástudomány elsajátításán kívül, több tudományágba is betekintést kapnak, így megismerkedhetnek az orvos-, a társadalom-, és a magatartás tudományok különböző területeivel is. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kar oktatói kiváló szakmai felkészültségükről valamint elkötelezettségükről ismertek, a hazai és nemzetközi közélet aktív résztvevői, alakítói, az alkalmazott tudományos műhelyek aktív kutatói, és a gyakorlóhelyekkel fenntartott közvetlen és folyamatos kapcsolataik révén a szakmai elismert képviselői a régióban.
A szakma elvárásainak megfelelően az oktatás során a tartalom folyamatos fejlesztése mellett a kar nagy hangsúlyt helyez az olyan új képzési módszerek bevezetésére, mint például a problémaorientált tanítás-tanulás, ahol a hallgató aktív cselekvőként vesz részt a képzésben. Tanulmányaik során a kötelező, illetve kötelezően választható órák mellett a kar a szabadon választható tantárgyak – elméleti és gyakorlati – széles skáláját biztosítja. Ez segíti a hallgatókat abban, hogy olyan tantárgyakat is hallgathatnak, amelyek már speciális szakmai érdeklődésüket elégítik ki. Lehetősége van a hallgatónak olyan órák felvételére is, amelyek már a végzés utáni elhelyezkedésüket könnyítik meg pl. álláskeresési technikák, transzfúziós tanfolyam, illetve alapfokú jeltolmács és szülésre felkészítő órák.
Az általános nyelvi képzésen túl a hallgatóknak lehetőségük van idegen nyelv ismeretüket szakmai nyelvvel is bővíteni.
Képzésükben az elméleti megalapozáson túl a gyakorlati oktatás is kiemelt szerepet kap, amely hangsúlyozott csoportos tevékenységek, és az együttműködésre épülő feladatok sorozatát jelenti.
P. Zs.
 
Adattár
1975-től Szegedi Védőnőképző Főiskola, amely a budapesti Orvostovábbképző Intézet kihelyezett képzése, 1989-től a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara. Jelenleg 782 nappali, és 592 levelező tagozatos hallgató tanul az intézmény három tanszékén.
Bezár