2014. április 19., szombat English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  6. szám - 2005. április 4.  --  Egyetemi élet
Feszes gazdálkodás és takarékosság
Az Egyetemi Tanács március 21-ei ülésén elfogadta az Szegedi Tudományegyetem 2005-ös költségvetését, amely főösszege 41 milliárd forint lesz.
Az egyetem központi támogatása az előző évhez képest 14,9 milliárd forintról közel 15,6 milliárd forintra nőt, ez a növekmény azonban nem nyújt fedezetet az energia- és bérköltségek, valamint a hallgatói juttatások növekedésére. Plusz forrást az egyetem saját bevételei jelenthetnek, de ezek nem növelhetők egy adott határon túl, ráadásul a fő bevételt jelentő költségtérítéses képzésben sem indulnak egyenlő eséllyel az egyes karok – mondta el lapunknak Tráser Ferenc gazdasági főigazgató. Ez a tény a szervezeti egységek vezetőitől nagyon feszes gazdálkodást követel meg. Az intézménynek le kell mondania az elmúlt évekhez hasonló infrastrukturális fejlesztésekről és komoly takarékossági intézkedéseket kell bevezetnie. „Az idei esztendő több kar gazdálkodásában is fordulópontot jelenthet” – közölte a főigazgató.
Bár az SZTE más hazai felsőoktatási intézményekkel összevetve is igen sikeres a különböző pályázatokon, e források felhasználása igen kötött, vagyis a növekvő bérköltségeket nem lehet ebből fedezni. A jogszabályok alapján közalkalmazottat csak tartósan rendelkezésre álló forrásokból lehet foglalkoztatni, az intézmények vezetői azonban rákényszerülnek, hogy kutatási pénzekből finanszírozzák egyes munkatársak bérét. A főigazgató elmondta, ezt a gyakorlatot nem tartja szerencsésnek.
 
Az intézménynek le kell mondania az elmúlt évekhez hasonló infrastrukturális fejlesztésekről. Fotó: Segesvári Csaba
 
A bérkeretből jelenleg hiányzó, körülbelül 600 millió forint csekély részére nyújt fedezetet az Egyetemi Tanács döntése, amely – az állami költségvetési törvény értelmében – a 65 éven felüli dolgozóknak június 30-ától megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát. Az SZTE-n a korhatárt elérők száma folyamatosan változik, januárban 121-en voltak, a félév végéig még 21-en töltik be a 65. életévüket. A nyugdíjba vonulási kötelezettség nem érinti az akadémikusokat, a tudományok doktorait, az egyetemi tanárokat és a habilitált főiskolai tanárokat.
Az egységek vezetői megkapták az érintet oktatók és nem oktató dolgozók nevét tartalmazó listát. Az elkövetkező időszakban a karok vezetői mindenkivel személyesen tárgyalnak arról, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnte után óraadóként tovább foglalkoztatják-e. Tráser Ferenc hangsúlyozta, ez a döntés a kari vezetők kompetenciájába tartozik. Az öszszesen 142 nyugdíjba vonuló dolgozó munkaviszonyának felbontása öt hónap alatt 70 millió forintos megtakarítást jelent az SZTE-nek.
A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy az elkészült nagy beruházások működtetéséhez az oktatási tárca az első évben támogatást nyújtott. Sajnálatos módon ezt az OM a tavaly december 9-én átadott Tanulmányi és Információs Központ esetében nem tudja megtenni, ezért az üzemeltetés költségeit az egyetemnek saját bevételeiből és a kari keretekből kell kigazdálkodnia. A TIK üzemeltetésével kapcsolatos minden kiadás és bevétel a központ igazgatóságához fut be. S bár a TIK már üzemelésének első három hónapjában is igen komoly üzleti rendezvényeket bonyolított le, a bevételek is kiadások különbözete éves szinten megközelíti a 300 millió forintot. Ezt az összeget három mutató – a központ szolgáltatását igénybevevő hallgatók száma, a kari támogatások összege, és a munkajogi és a statisztikai hallgatói létszám – alapján finanszírozzák a karok.
F. J.
Bezár