2014. október 25., szombat English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  20. szám - 2005. november 21.  --  Egyetemi élet
Konferencia az ENSZ reformjairól
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulásának hatvanadik és Magyarország ENSZ-tagságának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferenciát az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa Jogi Tanszéke, melynek központi témája az ENSZ reformja volt.
Simai Mihály akadémikus nyitóelőadásában kifejtette: az ENSZ a megalakulása óta eltelt hatvan esztendőben bebizonyította szükségességét és életképességét, s a jövőben sem lesz ez másképp. A világszervezet az egyének, az államok és a nemzetközi közösség szempontjából is rendkívül fontos eredményeket ért el – mondta az 1947-ben alakult Magyar ENSZ Társaság elnöke.
Az egyének szempontjából talán legfontosabb az emberi jogok egyetemes rendszerének megfogalmazása és e jogok tiszteletben tartásának terjesztése volt. Sokat tett az ENSZ a szolidaritás eszményének elterjesztése, a világ egészségügyi viszonyainak lényeges javítása, az analfabétizmus visszaszorítása és a népességrobbanás okozta problémák csökkentése érdekében. Az ENSZ tevékenysége hozzájárult az elmaradott országok felemelkedéséhez, az államok közötti funkcionális együttműködés létrejöttéhez. A világszervezet fórumot biztosított az emberiség közös gondjainak megvitatásához, és cselekvési programokat fogalmazott meg ezek közös kezeléséhez – tudatta az akadémikus.
Szőke László, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: az ENSZ történelmi léptékkel komoly eredményeket ért el, az alapításakor megfogalmazott célok máig nem vesztettek aktualitásukból. Ugyanakkor, ha a világszervezet nem válik képessé feladatainak újrafogalmazására, működésének korszerűsítésére, a gyökeres megújulásra, fennáll a veszélye, hogy a marginalizálódás útjára lép. Az ENSZ nélkül kevesebb biztonság, szabadság, társadalmi igazságosság és demokrácia lenne ma a világon, ezért magyar részről is aktív szerepet kell vállalnunk a világszervezet megújításában – hangsúlyozta a diplomata.
Paczolay Péter, a Szegedi Tudományegyetem professzora arról szólt, hogy az emberi jogok elismerésének területén áttörést jelentett az ENSZ létrejötte, majd első néhány éves működése. Az új évezredre azonban éppen az emberi jogok intézményi mechanizmusában mutatkozik leginkább a legitimációs deficit, vagy egyszerűbben a hatékonyság hiánya és a tehetetlenség. A világszervezet reformja magában foglalja az emberi jogi mechanizmusok átalakítását is. Az elképzelések szerint az Emberi Jogi Bizottságot egy kisebb és magas szakmai alapokon szerveződő Emberi Jogi Tanács váltaná föl – tudatta Paczolay Péter.
A konferencián Martonyi János (SZTE ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék) egyetemi tanár, volt külügyminiszter a globalizáció kihívásairól, Kovács Péter alkotmánybíró a fegyveres erőszak és az ENSZ összefüggéseiről, Valki László (ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék) egyetemi tanár az ENSZ reformjáról, Lamm Vanda egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének igazgatója pedig a nemzetközi bíróságról tartott előadást.
F. J.
Bezár