2024. március 19., kedd English version
Archívum  --  2005  --  21. szám - 2005. november 28.  --  Egyetemi élet
Az MFK készít tankönyvet a strucctartónak
A strucc nem 1993 óta ismert madár hazánkban, hanem már a török időkben elterjedt volt nálunk. Igaz, a törökökkel együtt a futómadár is eltűnt Magyarországról, és csak a rendszerváltozás után kezdték meg újra a szaporítását, ám a kereslet egyre növekszik.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara 2003 óta működtet strucctelepet tanüzem területén, a diákoknak bevezették a „Futómadarak tartása" című tantárgyat, az állattartóknak pedig tanfolyamokat szerveznek.
Az oktatás színvonalának emelését célozza az az uniós program is, melyen 120 millió forintot nyert az intézmény. Nyolc tagállamban gyűjtik majd öszsze a strucctartás jellegzetességeit, és a főiskolai kar koordinátori munkája révén fogják összerendezni az adatokat. Ezek felkerülnek majd az internetre is, nálunk tankönyvet írnak a tapasztalatokból, így a strucctartás színvonala tovább nőhet.
Mucsi Imre főigazgató elmondta, hogy 5 évvel ezelőtt már körülbelül négyszázan foglalkoztak hazánkban struccokkal, hozzávetőleg 1000 tenyészcsaládot tartottak, melyből évente 25000 volt a szaporulat. A tojás, a csibe, a növendék és a hízó állat nagy része még mindig külföldre kerül azonban, az állatok csupán 30-40 százalékát vágják hazánkban, és azt is más országokban értékesítik jórészt. A madár húsa egészséges és ízletes, viszont 3-4000 forint kilója, talán ezért sem annyira elterjedt nálunk még.
Az állat iránti érdeklődés mégis egyre nőtt az évek folyamán, ám megfelelő képzésre is szükség van ahhoz, hogy ezen a területen versenyképesek lehessenek a magyar állattartók. Őket kívánja összefogni a főiskolai kar, és természetesen hallgatóiknak is a legújabb ismereteket kívánják átadni. Ezért Leonardo-pályázaton vett részt az intézmény, melyen tíz résztvevővel együtt nyertek. Nyolc uniós ország tapasztalatait gyűjtik össze – a kétéves program szerint 2007 szeptemberéig –, ebből készítik el a tananyagot, melyet szakmunkás, technikusi és felsőoktatási szinten tesznek közzé – mondta el a főigazgató.
Az MFK feladata, hogy az interneten hozzáférhetővé tegye az összeállított anyagot, videó és fényképmellékletekkel lássa el azt, hogy szemléletesen bemutatható legyen az állattartás minden része – a csibék kikelésétől a madár magatartásán keresztül a takarmányozásig. Az anyag hazánkban tankönyv formájában is meg fog jelenni, hiszen ez is előírás volt a pályázatnál.
Mucsi Imre közölte, a kötet hiánypótló lesz, hiszen eddig szinte kizárólag külföldi szakirodalom vagy annak fordítása állt rendelkezésre, ami ugyan nagyon hasznos információkat tartalmaz, de a most készülő tananyag részletesebb lesz. Mivel nyolc ország tapasztalatait fogják összegyűjteni, ezért ha valaki például külföldön fog elhelyezkedni egy strucctelepen, akkor is tudni fogja, miként tartják ott az állatot. Fontos cél lenne Mucsi Imre szerint, hogy honosítsák az állatot, hiszen akkortól beszélhetünk tenyésztésről, addig csak szaporításról van szó. Ezenkívül pozitív lenne, ha kikerülne a madár az úgynevezett veszélyes állat kategóriából, mert csak akkortól lehet támogatást igényelniük az állattartóknak.
Varga Anna
Bezár