2014. december 19., péntek English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  6. szám - 2005. április 4.  --  Felsőfok
Célegyenesben a felsőoktatási törvény
A törvény-előkészítés során több mint húsz szövegvariációt kidolgozó Oktatási Minisztériumban örömmel konstatálhatják, hogy végül sikerült olyan megoldásokat találni, amelyeket a felsőoktatási intézmények többsége elfogadott. „A törvény tervezete – ellentmondásoktól sem mentes kezdet, majd sok és széleskörű vita után –, jelentős mértékben az aláíró testületek aktív közreműködése révén kapott olyan tartalmat, amely a magyar felsőoktatás korszerűsítésének törvényi feltételeit megalapozza” – olvasható abban a levélben, melyet hét felsőoktatási szakmai szervezet intézett a miniszterelnökhöz március 24-én, azt kérve: a kormányfő tegyen meg mindent, hogy az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt a közösen kimunkált alapelvek megtartásával, a szükséges és indokolt pontosításokkal, a szociális párbeszéd intézményrendszerének biztosításával támogassa és fogadja el. A levelet az oktatási miniszter jelenlétében írta alá a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának és a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke. A szervezetek külön hangsúlyozták, hogy az így megteremtődő jogi szabályozás csak megbízható és kiemelkedő személyi, tárgyi, pénzügyi és infrastrukturális feltételek mellett eredményezhetik a hazai felsőoktatás korszerűsítését, sikeres hozzájárulását a magyar társadalom fejlődéséhez.
 
Az új törvény lehetővé teszi az átjárást a hallagtóknak más európai egyetemekre. Fotó: Segesvári Csaba
 
Magyar Bálint oktatási miniszter a törvény előnyeit méltatva elmondta: a törvény életbe lépése után az angolszász képzési módszer honosodik meg Magyarországon, és ezzel összemérhető lesz a magyar felsőoktatás az európaival. A diákoknak például lehetővé válik az átjárás az európai egyetemekre. Gyökeresen átalakul a felsőoktatási intézmények irányítási rendszere is. A viták során az egyik neuralgikus pont az egyetemek vezetésének ügye volt, az OM ugyanis olyan, az adott intézményen kívüli szakemberekből és menedzserekből álló irányító testületet gondolt el, amelybe a többséget a minisztérium nevezte volna ki. Végül az a kompromisszum született, hogy az irányító testület tagjai külső szakemberek lesznek ugyan, ám többségüket az egyetemi tanács javasolhatja majd. Tagjainak az egyetemtől való függetlenedését ugyanakkor azzal is próbálják elősegíteni, hogy tiszteletdíjukat a minisztériumtól fogják kapni.
A testületnek minden fontos, az egyetemi gazdálkodást érintő kérdésben döntő szava lesz, rendelkezhet az intézmény ingatlanaival, és dönthet majd gazdaságtalan tevékenységek megszüntetéséről is, az azonban még kérdés, az oktatás is beletartozhat-e ebbe a körbe. Ha igen, akkor például a kisebb bölcsész szakok hallgatói-tanárai már készülhetnek is a bezárásra – lehet, hogy ennek előjele az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly őszi döntése, mely szerint az a szak, amelyre az idén tíz főnél kevesebbet vesznek majd fel, nem indulhat el szeptemberben. A bölcsészettudományi karok dékáni kollégiumának tiltakozása szerint ők olyan katasztrofális gazdasági helyzetbe kerülhetnek, hogy csak „szakmailag és emberileg indokolhatatlan elbocsátásokkal” tudnák a helyzetet orvosolni. A Magyar Rektori Konferencia szerint jelenleg 23-25 milliárd forint hiányzik a magyar felsőoktatásból, s a hiány még tovább is emelkedhet az ez évi béremelések miatt. „A saját erőre hivatkozás az egyetemek mai helyzetében irreális” – állapították meg rektorok, s arra kérték a miniszterelnököt, legalább a béremelés idei fedezetét teremtse meg a számukra.
A felsőoktatási tervezettel kapcsolatban Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter bejelentette: a Fidesz félkésznek ítéli a tervezetet, s hiányolja a kormány által korábban ígért „jelentős költségvetési forrásokat”. Hozzátette: a tudományos és szakmai közösség és a magyar felsőoktatás ma is megosztott a tervek megítélésében. A szintén fideszes Pósán László azt is hozzátette, hogy a javaslatnak az a pontja, amely szerint az intézmények értékesíthetik ingatlanjaikat, az egyetemi ingatlanvagyon privatizációjának lehetőségéről szól. Szabó Zoltán, a bizottság szocialista alelnöke szerint azonban szó sincs semmiféle rejtett privatizációról.
A törvényjavaslat áprilisban a parlament elé kerül, így ha május végéig elfogadják a képviselők, szeptembertől életbe lép az új jogszabály.
Csécsi László
Bezár