2014. október 2., csütörtök English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  20. szám - 2005. november 21.  --  Felsőfok
Jövőre kevesebben leszünk
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora november 10-én levélben fordult Magyar Bálint oktatási miniszterhez, miután Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár november 4-ei levelében felhívta rá a figyelmét, hogy a Szegedi Egyetem túllépte a minisztérium által meghatározott felvételi keretszámokat.
Az SZTE vezetője arra kérte az oktatási minisztert, hogy a tárca a tervezett számok helyett – melyet, a művészeti képzések kivételével, az elmúlt háromévi átlagának 90 százalékában állapítottak meg – a karokkal egyeztetett létszámok kerüljenek be a jövő évi felvételi tájékoztatóba. A rektor indoklása szerint az SZTE a hazai és nemzetközi reputációjánál fogva képes a karok által kért létszámok mellett tudományosan megalapozott és valamennyi szakterületen gyakorlatorientált, piacképes diplomák kiadására.
 
A keretszámok szigorításának következményei egyelőre megjósolhatatlanok. Fotó: Segesvári Csaba
 
Lapunk kérdésére válaszolva Matiscsák Attila, az Oktatási Minisztérium sajtóreferense elmondta, természetes hogy a megszorítások miatt több intézmény vezetője is fenntartását fejezte ki, de Magyar Bálint még nem reagált az aggályaikra. Az oktatási miniszter valószínűleg a jövő hét folyamán válaszol a felmerült kérdésekre. Az viszont rejtély, hogy a jövő héten nyomdába kerülő felvételi tájékoztatók ebben az esetben hogyan tartalmazhatják az esetleges változtatásokat. „Lényegében december 15-én, a Felvételi tájékoztatóból derül majd ki, hogy történt-e változás” reagált a minisztérium kijelentésére Princzinger Péter, az ELTE Oktatási Bizottságának a vezetője.
A Felvételi tájékoztatóval kapcsolatban Matiscsák Attila hangsúlyozta, hogy hibásak azok a több lapban is napvilágot látott kijelentések, melyek szerint a kiadvány már a nyomdában van, állítása szerint a felvételizők „kék bibliája” csak a jövő héten kapja meg a végső formáját.
Princzinger Péter lapunknak elmondta, hogy az ELTE rektora szintén levélben fordult az oktatási minisztériumhoz. Klinghammer István azt nehezményezi, hogy a keretszámcsökkenés országosan, egységesen, a fűnyíróelv alapján működik, ezért nem veszi figyelembe az Európai Unió javaslatait. Ez a fajta létszámcsökkentés nem differenciál a képzés színvonala, és a piac igényei szerint. Az Európai Uniónak az elmúlt években két ajánlása is megjelent, melyekben felhívták rá a figyelmet, hogy helyes lenne a műszaki képzések keretszámait megtartani, a természettudományos képzésekét pedig növelni kellene. Ehhez képest a minisztérium olyan javaslattal állt elő, amely egységesen 10 százalékkal csökkenti a keretszámokat.
A keretszámok szigorításának következményei egyelőre megjósolhatatlanok, hiszen a csökkentés csupán az államilag finanszírozott hallgatókat érinti, az egyetemi hallgatók jelentős hányadát adó költségtérítéses diákok létszáma nem változik. A minisztérium a szűkítés karok közötti elosztását az egyetemekre bízza, így előfordulhat, hogy egyes karokat jobban, míg másokat kevésbé súlyt majd a megszorítás.
Az intézmények és a minisztérium közötti alkudozás esélyeire kitérve az ország egyik jelentős egyetemének a munkatársa nagyon pesszimista magánvéleményt fogalmazott meg. Az egyetemek jelenleg külön-külön próbálnak alkudozni, de teljesen közömbös, hogy sikerül-e kialkudni néhány hallgatói helyet. Biztosat csak akkor lehet majd tudni, amikor a felvételik után elérkezik a vonalhúzás ideje, és az intézmények szembesülnek a minisztérium keretszámaival.
Csécsi László
Bezár