Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Balog Józsefet a MASZK Egyesület vezetőjét kérdeztük az undergroundról.
– Hol a határ az underground és az alternatív között?
– Az underground nem épül be szervesen, a hivatalos kultúra ellenpontjaként létezik. Olyan földalatti kulturális megmozdulásokat értünk alatta, amelyek abban nyerik el a formájukat, hogy nagyon kevesen művelik, és nagyon kevesekhez jut el.
Az alternatív kultúra ezzel szemben egy lehetséges variációja az éppen adott kulturális trendeknek. Kevésbé divatos, vagy inkább kevésbé akar divatos lenni. Az ellenállás attitűdje ebben is megtalálható, de nem rejtőzik el szektaszerűen, nem kizárólagosan a maga közegében jelenik meg, hanem a hivatalos, államilag elismert kultúra mellett is megpróbál jelen lenni. A hivatalos, úgynevezett magas kultúrát támogatja az állam, az alternatív kultúra pályázatokból és támogatókból él, míg az underground maga tartja el magát.
– Divat lett-e az underground jelzővel illetni mindent, ami „más"?
– Lehet, hogy az, hiszen ha valaki ezzel tudja eladni magát a piacon, akkor megteszi. Ma már nem tudunk arról, hogy underground kultúra létezne. Vagy azért nincs, mert nincs, vagy azért, mert annyira underground, hogy nem is tudunk róla.
Amit régen undergroundnak, alternatívnak, párhuzamos vagy ellenkultúrának, esetlegesen ellenzéki kultúrának tekintettek, az megjelent a társadalmi térben és meghatározta önmagát. Ma nincsenek olyan kulturális mozgalmak, amelyek a társadalmi térben jelennének meg, mint ahogy a szórakozásnak, a kultúra fogyasztásának vagy termelésének sincs társadalmi hatása. Ez talán meglepően hangzik, de esztétikai oldalról a modernizmus és a posztmodernizmus, kereskedelmi oldalról pedig a tömeges fogyasztás szüntette meg, illetve oldotta fel a társadalmi térben való megjelenését és hatásait a kultúrának.  Ma minden kultúra személyes, a fogyasztását és a létrehozását tekintve egyaránt, ezért értelmetlen dolog arról beszélni, hogy ma létezik az underground.