Tudatod redőibe ágyazódik titkom
Hiába pörgetem, forgatom titkon a kockát. Medálodba égett reményem martaléka
Benned gyökerezik utolsó tartaléka jövőmnek. Testet karcoló emlékkezed felkoncol
Holnapra jelenem már fel is boncol nélküled. Kültakaró álarcomra újabb kacajt festek
Ösztönöm mozaikjai megint melléd estek kedves. |
Megszokott mélyedésed ágyamban keserű
Szomorúfűzfámon hívatlan keselyű lettél. Üres papírtornácon kísért démonom
Halk sikolyba burkolózott fájdalom léted - nem léted. Feszített víztükör lelkemen a hártya
Eltorzult félelmem veszélyes kártya- játék. Rendezetlenül folyok szét a bíbor égen
Saját ölembe ültem, ezt már régen tudom. |