2014. augusztus 21., csütörtök English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  6. szám - 2005. április 4.  --  Kultúra
Könyveket fogadtak örökbe
A Szegedért Alapítvány négy díjazottja XVI. és XVIII. századi köteteket fogadott örökbe pénteken a szegedi Somogyi Könyvtárban. A könyvek örökbefogadása természetesen nem jelenti a kötetek birtokbavételét, hanem egyfajta erkölcsi kapcsolatot fejez ki a mű és az örökbefogadó között – mondta az ünnepségen Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, az intézmény igazgatója. A könyvtár örökbefogadási akciója 2003-ban indult, akkor Hiller István kultuszminiszter az internet-használók védőszentjének a XIII. században élt Sevillai Ignácnak, egy a XVI. században megjelent krónikáját vehette át jelképesen. A Szegedért Alapítvány idei fődíjasa, Czúcz Ottó Verbőczi hármaskönyvének magyarországi első latin nyelvű kiadásának egy példányát fogadta örökbe. A volt alkotmánybíró, aki jelenleg a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájaként dolgozik, elmondta, az 1572-ben Kolozsvárott nyomtatott műben foglalt jogelvek három évszázadon keresztül meghatározták hazánk joggyakorlatát. Az alapítvány tudományos kuratóriumának díjazottja, Gábor Miklós gyógyszerész professzor egy XVI. századi orvosi füveskönyvet, Leopnhardt Fuchs művének 1549-ben Párizsban megjelent kiadását fogadta örökbe. A mű különlegessége, hogy a növényekről készült nyomatokat, melyek a szerző rajzai alapján készültek kézzel színezték ki. Vörös László, a Tiszatáj folyóirat egykori főszerkesztője az első magyar irodalmi adattárat Bod Péter Magyar Athenasának 1766-ban Nagyszebenben kiadott példányát vehette át jelképesen. Az irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott oktatója elmondta, az gyakran az első magyar irodalmi lexikonként aposztrofált mű sok szempontból ma is nélkülözhetetlen kézikönyv. Tóth Sándor szobrászművész Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életéről szóló hétkötetes művének Livornoban 1767-ben megjelent kiadását fogadta örökbe. A szobrászművésznek Giorgio Vasarihoz, aki a művészettörténet-írás egyik első és kiemelkedő alakja volt személyes élménye is kapcsolódik. 1974-ben a kiváló építész halálának 400 éves évfordulójára Firenze városa által hirdetett pályázaton Tóth Sándor harmadik díjat nyert, amely a művész első nemzetközi elismerése volt.
Bezár