2014. október 24., péntek English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  6. szám - 2005. április 4.  --  Monitor
Networkshop 2005
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF), a Hungarnet Egyesület és a Magyar Internet Társaság március 30. és április 1. között tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Networkshop konferenciát, amelynek idén a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.
A Networkshop az akadémiai szféra szakembereinek évente megrendezett legrangosabb konferenciája, amelyen e rohamosan fejlődő terület technológiáinak és alkalmazásainak kutatói, fejlesztői, a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók találkoznak. A rendezvényen közel 500 szakember vett részt, de az előadásokat videokonferencia segítségével a felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói is nyomon követhették, sőt az interneten akár is bepillanthattak az őket érdeklő szekció munkájába. A tanácskozás programjában egyaránt megtalálhatók voltak a nagysebességű hálózati technológiákkal és szolgáltatásokkal, az új intézményi rendszerekkel, a közgyűjteményi és könyvtári tartalomszolgáltatással, a közösségi információs rendszerekkel és a szuper-számítástechnikai kérdésekkel foglalkozó témakörök.
A kutatási, oktatási, közgyűjteményi szféra 700 intézményének, 600 ezer felhasználóját kiszolgáló informatikai infrastruktúra európai színvonalú - közölte Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIF) vezetője a konferencia nyitóelőadása után tartott sajtótájékoztatón. Nagy Miklós elmondta, az idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg a magyarországi kutatási és felsőoktatási számítógép-hálózat létrehozói, fejlesztői és felhasználó számára tapasztalatcserét lehetővé tevő tanácskozást. Hozzátette: az idei háromnapos konferencián 8 szekcióban 130 előadást hallgathat meg a négyszáz résztvevő.
Az, hogy a rendezvényen az előadások nagyobbik része már a tartalomszolgáltatás kérdéskörével foglalkozik mutatja, hogy az infrastruktúra fejlesztése elérte azt a szintet, hogy a felmerülő kérdések már elsősorban az alkalmazások és a szolgáltatások területén jelentkeznek.
Az NIIF program 2004-ben egy sor, nagy jelentőségű alkalmazói projektben mutatott fel eredményeket - mondta a konferencia nyitóelőadásában Tétényi István, az NIIF műszaki tanácsának elnöke. A szakember a 10 Gbit/sec kapacitású akadémiai gerinchálózat kiépítését emelte ki, amely Budapesten kívül 30 vidéki városban teszi lehetővé a nagysebességű, internet-csatlakozást a kutatási, felsőoktatási, és közgyűjteményi alkalmazói kör számára.
 
A konferencia egyik kiemelt támogatója a Cisco System volt. Fotó: Segesvári Csaba
 
Az idei év tervek közül a szakember többek között a 34 európai ország kutatási gerinchálózatát összekapcsoló új generációs GEANT-2 rendszerhez történő csatlakozást említette, amelyben Magyarország regionális központ szerepét fogja betölteni. Ezzel az EU 6-os keretprogramjába tartozó fejlesztéssel az unió tagországai a tengerentúli legfejlettebb színvonallal való lépéstartást tűzték ki célul - közölte Tétényi István.
Kovács Kálmán informatikai miniszter a konferencia második napján tartott előadást, ahol vázolta Magyarország infokommunikációs technológiai helyzetét az európai folyamatok tükrében. A politikus szerint az unió által megfogalmazott ambiciózus célokban jelenleg erőteljes lemaradások vannak: a világ többi fejlett régiójához képest nem hogy csökkent volna, hanem nőtt Európa elmaradása. Sajnos Magyarország sem tudott az EU élmezőnyéhez közelebb kerülni, kivéve a mobiltelefóniát és a széles sávú internet terjedését. Magyarország az európai IT-rangsorban mindössze a 21. helyen található, a növekedési rangsorban viszont jelenleg az első helyen szerepel, persze a hátsó helyekről viszonylag könnyebb magasabb növekedést produkálni. A miniszter szerint nekünk úgy kellett a XXI. századot elkezdeni, hogy közben még a XX. századi feladatokat sem fejeztük be, ezért bizonyos technológiai lépcsőfokokat egyszerűen át kell lépnünk. Fontos feladatként jelölte meg az informatikai tárca első embere, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájába szervesen épüljön be a digitális „írásbeliség” is, hiszen a globalizálódó világban – akarjuk, vagy nem akarjuk – a nyelv, a nemzeti értékek és a hagyományok fennmaradásának fontos feltétele lesz az új technológiák alkalmazása. Ehhez sok-sok értékes tartalom kell, egyre több szélessávú internetkapcsolattal.
A távközlés és informatika területén terén az elmúlt két évben Magyarországon bővült az infrastruktúra és csökkent a tarifa, ez elsősorban a kialakuló versenynek köszönhető – jelentette ki Kovács Kálmán. A miniszter szerint a legkorszerűbb technológiák területén, mint a mobilkommunikáció és a szélessávú internet elérés jelentős a tarifa csökkenés, a vezetékes telefon és a „betárcsázos internet” esetében a csökkenés kicsi volt, a kábeltelevíziós szolgáltatások terén a díjak pedig növekedtek. Hozzátette: a postai szolgáltatások területén az árak erőteljes növekedése volt megfigyelhető. Az informatikai tárca elképzelései szerint a kábelszolgáltatások területén is versenyhelyzetet kell teremteni, ezt célozza az a törvénymódosítás, mely a jelenlegi piackorlátozást csökkentené.
Az eMagyarország programban foglalt kormányzati cél, hogy minden második lakos internetezzen. Ehhez bővíteni kell a közösségi internet hozzáférés lehetőségeit és el kell érni azt, hogy minden negyedik háztartásban legyen internet – közölte Kovács Kálmán. A szélessávú internet további elterjedéséhez a tarifáknak kell csökkennie. 2006 végére a havi 25 eurós előfizetői díjat tartaná kívánatosnak a miniszter.
A visegrádi országok között hazánk az internet penetrációt tekintve messze az utolsó, ugyanakkor Magyarországon magasabb a szélessávú internet előfizetők száma mint a másik három országban együtt. Kovács Kálmán szerint az új technológia gyorsabban terjed mint a környező országokban, mivel a korábbi lemaradások miatt ez jelenti sok esetben ez jelenti az internetet.
F. J.
Bezár