2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2005  --  1. szám - 2005. január. 24.  --  SZÉF
Korszerű szaktudás és európai műveltség
Magyarországon a felsőfokú élelmiszeripari szakemberképzés Szegeden és Budapesten indult meg először 1962-ben, ekkortól működnek hazánkban az élelmiszeripari ágazatokra orientált műszaki szakemberigény kielégítésének biztosítására létesített felsőfokú technikumok. 1968-tól a gazdaság szerkezeti változásai után az ágazat dinamikus növekedése és a szakemberekkel szemben támasztott fokozódó igény egyértelműen szükségessé tette a főiskolai szintű képzést és a főiskolai diplomát, így 1970-ben összevonták a szegedi és a budapesti technikumot, és létrehozták az immár önálló Élelmiszeripari Főiskolát Szegeden, ami az élelmiszeripari technológus, a gépész és a folyamatirányítás üzemmérnökeinek képzési bázisa lett. Indulása óta kilencezren végeztek és kaptak itt mérnöki, főiskolai végzettséget. A kar a kezdetektől fogva oktatási céljának tartja, hogy a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgáló korszerű szaktudást és európai műveltséget közvetítsen, és így a piaci igényeknek és követelményeknek megfelelő gyakorlati szakembereket, mérnököket, szakmenedzsereket magas színvonalon képezzen, ennek érdekében a kor követelményeinek figyelembe vételével indítanak új szakirányokat az egyes szakokon belül, mint például a minőségbiztosító és termékfejlesztő vagy a műszaki informatika irányzat.
A Felsőoktatási Tájékoztatóban feltüntetett élelmiszertechnológus mérnök és vállalkozó-menedzser mérnök szakok mellett 2005. szeptemberében a kar mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzést is indít, amely szak akkreditációját most szerezte meg az intézmény. Ezek a képzések már a lineáris oktatási rendszer keretein belül működnek majd, tehát ezeken a szakokon végzéskor a bolognai programnak megfelelően bachelor diplomát kapnak majd a hallgatók mind a nappali, mind a levelező tagozaton. Erre a hároméves főiskolai képzésre épül az a kétéves kiegészítő egyetemi képzés, amit Debrecenben, Gödöllőn és a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán indítanak, és ahol főiskolai tanulmányaikat befejezvén folytathatják a hallgatók képzésüket. Ezekkel az egyetemekkel a SZÉF együttműködési szerződést kötött, valamint a szakindításra is közösen nyújtották be pályázatot az intézmények. Ez, az intézmények együttműködéséhez szükséges tantervegyeztetés a hallgatói mobilitást is megkönnyíti, tehát, ha valaki a képzés során jó indokkal másik intézményben szeretné folytatni a tanulmányait, akkor az összehangoltság ebben a tekintetben is jelentősen megkönnyíti a hallgatók dolgát. Mivel a mezőgazdasági gépészmérnök és az élelmiszeripari mérnök képzések eltérőek, de az intézmények közösen indítják ezeket a szakokat, ezért a tantárgyi programokban mindössze körülbelül harminc százalék eltérés van, így a szakok könnyebben átjárhatóvá válnak. Eddig a tantervek különbözősége miatt ez a fajta váltás szinte kivitelezhetetlen volt.
 
A viszonylag kis létszámú képzések miatt mindenki ismeri egymást. Fotó: Segesvári Csaba
 
Magyarországon az élelmiszeripari képzések különböző irányultságúak az egyes intézményekben: míg a technológus képzést tekintve a Nyugat-Magyarországi Egyetem főként a minőségbiztosítási élelmiszeripari képzésre helyezi  ahnagsúlyt, addig a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karával a SZÉF kötött egy olyan megállapodást, aminek értelmében a szegedi egyetemen főként az állati fehérjék feldolgozásával, illetve a növényi termékek közül főként a malomiparral és a sütő, illetve édesiparral foglalkoznak, míg Budapesten az erjedés-, konzervipar jelenti a fő irányt.
„Míg Magyarországon a legtöbb felsőoktatási intézmény túlképzésről panaszkodik, addig a SZÉF-en végzett hallgatók zömének nincs ilyen problémája, tekintettel arra, hogy az élelmiszeripar világában rengeteg a kisvállalkozó, és a hallgatók nagy része már eleve ilyen szülői háttérrel érkezik az intézménybe, valamint mindezek mellett a nagykereskedelem is óriási felvevőterületet jelent” – nyilatkozta lapunknak Fenyvessy József főigazgató.
Az Élelmiszeripari Főiskola hallgatóinak lehetőségük van különböző pályázatok segítségével külföldi képzésekbe is betekinteni, azonban a külföldön töltött félévet a kar nem tudja beszámítani a hallgató képzésébe. Az intézmény támogatja a diákok külföldi nyelvtanulási és gyakorlati látogatásait, és a diákok különböző oktatási rendszerekbe való bekapcsolódásában a jövőben igyekeznek minél többet segíteni.
Az egyetem néhány más karjához képest az Élelmiszeripari Főiskolai Kar a maga körülbelül ezerfős nappali tagozaton tanuló hallgatói létszámával megfelelő hely arra, hogy mind a diákok, mind az oktatók kellemes, családias légkörben tanuljanak és dolgozzanak. A kar hallgatói is kiemelték, hogy a viszonylag kis létszámú képzések miatt mindenki ismeri egymást, és így szoros barátságok köttetnek a főiskolán eltöltött évek alatt, amelyek a végzés után sem szűntek meg. A hallgatók azt is fontosnak tartják, hogy az intézmény mindig nagy hangsúlyt helyezett a gyakorlati oktatásra, és bármelyik szakon tanult is valaki, betekintést kapott a többi szakirányba is, s az így szert tett széles látókörnek későbbi pályájuk során sokan látták hasznát.
A kar háromszáz fős kollégiuma elég nagy ahhoz, hogy az intézmény igényeit kielégítse. Mivel a szállás a városközponttól távol esik, ezért az intézmény mindig nagy figyelmet szentelt annak, hogy a hallgatók kellemes körülmények között élhessenek – az utóbbi néhány év során kicserélték a bútorokat, minden szobába új hűtőgépet szereltek, tűzvédelmi szempontból biztonságosabbá tették a folyosókat, illetve az úgynevezett melléképületben kétszáz fős előadóterem áll az ott lakók rendelkezésére, valamint sportpálya és konditerem is szolgálja a diákok igényeit. A kollégium két számítógépes laboratóriummal is rendelkezik körülbelül huszonöt géppel, valamint egy kis, főként szakmai jellegű könyvekkel felszerelt könyvtár is várja az érdeklődőket.
P. Zs.
 
 
Adattár
1968 óta működik a kar, jelenleg nappali képzésen élelmiszertechnológus mérnök szakon 323, élelmiszeripari gépészmérnök szakon 170, vállalkozó-menedzser mérnök szakon 448, levelező képzésen 968 hallgató tanul.

PB262857_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár