SZTE Info

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Szegedi Tudományegyetem kutatói által létrehozott: „Biogáz termelés fehérjében gazdag alapanyagokból” című szabadalom nemzetközi elővizsgálatának megindítása IPARJOG_12 program keretében.


A Szegedi Tudományegyetem az IPARJOG_12 program keretében benyújtott Biogas termelés fehérjében gazdag alapanyagokból című találmány nemzetközi elővizsgálatának megindítása tárgyú, IPARJOG_12-1-2012-0002 azonosítószámú pályázata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján 1.990.013,- Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása tárgyú (IPARJOG_12) program célja a szellemi alkotások hazai, vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési és oltalom fenntartási tevékenységek támogatása. A tervezett iparjogvédelmi tevékenység eredményeként nő a benyújtott hazai, valamint a külföldi iparjogvédelmi bejelentések és a megadott oltalmak száma, ami előmozdítja a magyar szellemi alkotások hasznosulásának sikerességét.

 

A Szegedi Tudományegyetem az IPARJOG_12 program keretében benyújtott Biogas termelés fehérjében gazdag alapanyagokból című találmány nemzetközi elővizsgálatának megindítása tárgyú, IPARJOG_12-1-2012-0002 azonosítószámú pályázata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján 1.990.013,- Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

 

A „Biogas termelés fehérjében gazdag alapanyagokból című találmány nemzetközi elővizsgálatának megindítása” című projekt 2012.10.01. – 2013.10.01. között valósult meg, Dr. Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatójának vezetésével. A projekt célja a találmány magyar szabadalmi bejelentéséből származtatott nemzetközi elővizsgálatának megindítása, melynek megszerzésével a technológia vonzóbbá válhat az ipari hasznosítók számára.

A biogáz szektor a mai trendek szerint kirobbanó növekedés előtt áll. Az eredmények áttörést jelenthetnek a magas fehérje tartalmú szubsztrátok biogáz üzemekben történő alternatív hasznosítása körében, hiszen a jelenlegi tudomány állása szerint nem ismert olyan biogáz rendszer, amely magas fehérjetartalmú szubsztrátokat folyamatos üzemű fermentorokban is képes lenne huzamosabb ideig fenntartani.

Napjainkban óriási mennyiségben keletkezik olyan fehérjében gazdag ipari és mezőgazdasági melléktermék, melynek hasznosítása jelenleg még nem megoldott. A Szegedi Tudományegyetem kutatói által kidolgozott találmány egy olyan technológia, amely ideális és költséghatékony megoldást kínál a vágóhídi hulladék megsemmisítésére az eddigi meglehetősen költséges módszerekhez képest. Az eljárás az anaerob lebontást végző mikroba közösség összetételének megváltoztatásával a biogáz termelő rendszert fokozatosan hozzászoktatja a szakmai irodalomban ismert határok többszörösét meghaladó fehérje alapanyagokhoz. A szabadalmi bejelentés tárgyát képező eljárás alkalmas arra, hogy a fehérjében gazdag szubsztrátumokhoz alkalmazkodni képes, hosszú távon stabil és jó biogáz termelést eredményező mikrobiológiai közösséget alakítson ki. A speciális alapanyagokhoz alkalmazkodott mikroba közösség (mikroorganizmus-konzorcium) egységnyi fehérjében gazdag alapanyagból 30-50%-al több gáz termelésére képes, mint a nem alkalmazkodott rendszerek.

A technológia előnye, hogy a húsiparban, állattenyésztésben jelentős mennyiségben keletkező, túlnyomóan fehérje alapú veszélyes hulladék ezen új eljárás alkalmazásával a biogáz üzemekben is megsemmisíthetővé válik, ezzel új alapokra helyezve a fehérje alapú hulladékok megsemmisítését, a biogáz üzemek hulladékmegsemmisítő képességét, valamint a biogáz üzemek gazdaságos üzemeltetését.

 

A projekt megvalósítása során a magyar szabadalmi bejelentésből származtatott nemzetközi elővizsgálat első szakasza (PCT I.) került megindítására, melynek eredményeként a Szabadalmi Hivatal kibocsátotta az Írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást és a Nemzetközi kutatási jelentést (WOISA). A nemzetközi elővizsgálat első szakaszának (PCT I.) eredményének ismeretében a Szegedi Tudományegyetem 2013. augusztusban megindította az elővizsgálat második szakaszát (PCT II.), amely jelenleg is zajlik.

 

Az IPARJOG_12 program keretében megvalósított „Biogas termelés fehérjében gazdag alapanyagokból című találmány nemzetközi elővizsgálatának megindítása” című projekt lezárását követően az elővizsgálati szakasz eredményének ismeretében, illetve a hasznosítási szempontokat figyelembe véve a következő lépés azon országok meghatározása, ahova érdemes lenne a szabadalmi oltalmat kiterjeszteni. Folytatódik a technológia további hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, a hasznosító partnerek azonosítása, amelynek érdekében a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, kutatói folyamatosan együttműködnek a potenciális ipari partnerekkel.


uszt_logo_rgbInfoblokk2_KTIA_egyes_Sajtokozl_Kot_logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.