Sajtótájékoztatón számolt be szeptember 10-én a londoni székhelyű Quacquarelli Symonds (QS) cég idei felméréséről a Szegedi Tudományegyetem vezetése. A Rektori Hivatal épületében tartott eseményen Szabó Gábor rektor, illetve Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes elemezte a friss, örömteli eredményeket.

Elhangzott: a nagy presztízsű brit ranglistán – mely a világ 800 vezető egyetemét állítja sorba – a tavalyihoz hasonlóan az 501-550. helyen áll a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE maga mögé utasította összes honi riválisát a szakmai rangsorban, hiszen az ELTE az 551-600., a Debreceni Egyetem a 601-650., míg a Corvinus Egyetem a 651-700. pozíciót foglalja el.

– Lehet vitatkozni a különböző rangsorolások felhasználhatóságán, szakmai üzenetén, egy azonban tény: egyre nagyobb a figyelem ezek iránt, így a nemzetközi versenyben hátrányba kerül, aki lemarad. A Szegedi Tudományegyetem számára roppant fontos, hogy szerepeljen a különböző nemzetközi rangsorokban. Legnagyobb erényünk az állandóság. A QS-listán például 2007 óta tartja helyét az SZTE, bizonyítva, teljesítménye stabil, nem egyszer és véletlenül került oda. Ráadásul annak ellenére tartozik a világ élvonalába a szegedi universitas, hogy állami támogatása folyamatosan csökken, 2009 óta 30 százalékkal mérséklődött – kezdte a rektor, aki „kisebb csodának” nevezte, hogy a Tisza-parti, illetve általában a hazai felsőoktatás versenyképes tudott maradni a más finanszírozási körülmények között dolgozó nyugatival. Hozzátette, az összes különböző rangsornak (Sanghaj, QS, Leiden stb.) egy az üzenete: az SZTE kiegyensúlyozott, időben és profilban is egységes teljesítményt nyújt. – A leendő hallgatók számára is pozitív üzenetet hordoz ez az egyenletesség, kiszámítóhatóság, megbízhatóság, stabilitás – fogalmazott.

A QS-felmérés szempontjairól Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes szólt. – A legjelentősebb súllyal az akadémikusi ismertséget vették figyelembe, 63 ezer tudóst kérdeztek meg ennek keretében a különböző szakterületekről. Vizsgálták emellett a munkaerőpiac oldalát, a munkáltatói elégedettséget, a megszerzett tudás használhatóságát is. További lényeges szempont volt a megjelent tanulmányok száma – az SZTE munkatársainak nevéhez az előző esztendőben 4533 közlemény fűződik, melyekhez több mint 20 ezer idézés is kapcsolódik –, illetve a nemzetköziség, azaz a külföldi diákok és oktatók létszáma, valamint az oktató-hallgató arány – magyarázta.

A sajtótájékoztatón az is kiderült: az egyes tudományterületi listákon különösen kiemelkedően szerepeltek az SZTE orvos- és élettudományi (363. hely), modern nyelvi és agrárképzései.

SZTEinfo