Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Médiajog 2011 címmel az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke és a Szegedi Akadémiai Bizottság közös konferenciát szervezett a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Projekt támogatásával.
A konferencia két szekcióban került lebonyolításra: délelőtt Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes, délután pedig Prof. Dr. Jakab Éva tudományos dékánhelyettes, egyetemi tanárok látták el a rendezvény levezető elnöki teendőit.
Első előadónk Dr. Sárközy Tamás volt, aki az új Ptk. szabályozása alapján ismertette a személyhez fűződő jogok rendszerét összekapcsolva a média területével. Ennek keretében elsősorban a sajtótevékenységre fókuszált, kiemelve a személyhez fűződő jogok megsértésekor a jövőben alkalmazható szankciókat, a sajtó felelősség alóli mentesülésének kérdéskörét. A professzor úr szavai után Dr. Sarkady Ildikó előadása hangzott el, aki a szerzői - és a médiajog kapcsolatát vizsgálta. A két területet érintő alapjogi és speciális jogi szabályozás bemutatása után a média- és a szerzői jog viszonyát a terjesztés szempontjából elemezte, majd e két jogág kapcsolatát tekintve rátért arra, hogy milyen folyamat révén jön létre egy médiaszolgáltató által közvetített műsorszám és válik szerzői jogilag védetté, és e védettséget, a mű integritását egy, a médiaszolgáltatások körébe tartozó valamely reklámforma miként befolyásolhatja, hogyan sértheti vagy tarthatja éppen tiszteletben. Harmadik előadónk Dr. Hajas Barnabás ombudsman volt, aki a média által sértett alapjogi panaszok elemzését helyezte előadása középpontjába elsősorban az ombudsmani tevékenység ,,főcsapását jelentő”, a gyermekek egészséges fejlődését sértő műsorszolgáltatásokkal kapcsolatos visszásságokra és a lefolytatott eljárásokra koncentrálva. Az első szekció utolsó előadója személyében Dr. Koltay András Médiatanács tagot köszönthettük, aki a véleménynyilvánítás jogának és a szólásszabadságnak a fogalmát, jelentését elemezte jogtörténeti hagyományokból kiindulva, Széchenyi István és Szemere Bertalan szavait idézve. Emellett a széleskörű olvasottságot, a terület alapos ismeretét tükröző előadás során több szempontból hallhatunk a sajtószabadság külső és belső korlátozásáról, a korlátok meghatározásáról, azok szükségességéről.
A délutáni szekció első előadója Dr. Majtényi László volt, aki saját maga megfogalmazott tétele köré építette fel előadását, miszerint ,,egy közel ideális szabályozás esetén is a szabályozási környezet (a jogalkalmazó szerv) megváltoztatja a jogot”. Az előadó tehát arra helyezte a hangsúlyt, hogy a jog valójában nem képes egy-egy fogalmat, elvet, védendő értéket immanens jelentéssel megtölteni, az mindig a jogalkalmazás során formálódik. Ezen elméleti megállapítása alátámasztása érdekében a gyermekek védelme és a vallási meggyőződés tiszteletben tartása kötelezettségeit vizsgálta, ezeken keresztül mutatta be a jog elégtelenségét. A gyakorlati szempontú előadás után Révész T. Mihály a közszolgálati műsorszolgáltatásra fókuszált elméleti oldalról megközelítve a területet. Előadását a közszolgálat klasszikus tartalmának, eszményeinek, etalonjainak, a nemzeti szabályozással szemben támasztott brüsszeli követelményeknek az ismertetésével kezdte, majd rátért a közszolgálati műsorszolgáltatás kialakulásának hazai útjára. Nagy hangsúlyt fektetett az 1996. évi I. és a 2010. évi CLXXXIV. törvény alapján meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatási jellemzőkre, a múltbeli és a jelenlegi szabályozás előnyeire és negatívumaira. Harmadik előadónktól, Dr. Bayer Judittól a sajtótermékek szabályozásának anakronizmusáról hallhatunk az 1986. évi II. tv. és a hatályos médiaalkotmány tükrében. A két jogszabály elemzésénél az előadó kiindulópontja az volt, hogy a jogalkotó sajnálatos módon a sajtótermékek szabályozását emelte az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásának szintjére, és nem az utóbbi csökkentette, amit a két törvény egyes intézményeinek - mint a nyilvántartásba vétel, a sajtó feladata, a forrás és a kiskorúak védelme, a reklámszabályok – összehasonlításával támasztott alá. Utolsó előtti előadónk Dr. Polyák Gábor volt, aki a médiaszabályozás egyes kérdéseiről szólt. Az előadó a médiaszabályozás rendszerére, a piacszabályozás elemeire, az engedélyezésre, az ezzel kapcsolatos, hazai viszonylatban felmerülő visszás kérdésekre, problémákra világított rá kiemelve azt a sajnálatos és megoldást sürgető problémát, miszerint napjainkban a piac, a politika és a szabályozás soha nem látott összefonódása valósul meg a magyar médiapiacon. A konferencia utolsó előadója Dr. Gellén Klára volt, akitől a kereskedelmi kommunikáció médiajogi szabályozási környezetéről hallhattunk. Az előadó az Európai Unió vonatkozó irányelvei és a hazai törvények alapján elsőként olyan alapvető fogalmakat ismertetett meg a közönséggel, mint a kereskedelmi gyakorlat, a kereskedelmi kommunikáció és a gazdasági reklám, majd elméleti oldalról vette górcső alá az audiovizuális médiaszolgáltatások körébe tartozó audiovizuális kereskedelmi kommunikációk fogalmát és szabályozási környezetét a platformsemlegesség, a médiakonvergencia, a versenyképes médiaszolgáltatók és a reklámozók viszonya, illetve a reklámkerülés jelensége tükrében. Az előadás zárásaként gyakorlati példákat hallhattunk az új szabályozás aspektusai - mint a régi szabályok megreformálása és új lehetőségek bevezetése a reklámozás területén - megvilágítására.
(dr. Bakos Eszter)
