Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Szak­le­vél­tá­ra Rad­nó­ti Mik­lós sze­ge­di pro­fes­­szo­rai (1930-1935) cím­mel szer­ve­zett tör­té­nész-le­vél­tá­ros kon­fe­ren­ci­át, me­lyet a köl­tő-mű­for­dí­tó szü­le­té­sé­nek szá­za­dik év­for­du­ló­ja, va­la­mint ha­lá­lá­nak hat­van­ötö­dik év­for­du­ló­ja tisz­te­le­té­ből tar­tot­tak a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ron.
A no­vem­ber 10-i ta­nács­ko­zás el­nö­ke, Szö­gi Lász­ló, az EL­TE Egye­te­mi Könyv­tár fő­igaz­ga­tó­ja be­szé­dé­ben hang­sú­lyoz­ta, hogy az SZTE Szak­le­vél­tá­ra ren­dez­vé­nye­i­vel je­len­tős mér­ték­ben be­kap­cso­ló­dott a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ál­tal szer­ve­zett tu­do­má­nyos prog­ram­so­ro­zat­ba, va­la­mint hogy a Rad­nó­ti Mik­lós sze­mé­lye kö­ré szer­ve­ző­dő ta­lál­ko­zó té­má­ja egye­te­mi és iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból sem el­ha­nya­gol­ha­tó.
„Egy em­ber élet­út­ja ér­tel­mez­he­tet­len ak­kor, ha nem is­mer­jük, ele­mez­zük a kör­nye­ze­tet, amely­ből jött, amely­ben ne­vel­ke­dett” – mond­ta kö­szön­tő­jé­ben Szász Gé­za, az SZTE Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar dékán­helyettese. Emel­lett hoz­zá­tet­te, hogy a kon­fe­ren­ci­án el­hang­zó be­mu­ta­tók a köl­tő­nek és az ő vi­lá­gá­nak a meg­is­me­ré­sét se­gí­tik, hi­szen egye­te­mis­ta­ként eb­ben a kö­zeg­ben bon­ta­ko­zott, for­má­ló­dott, s tel­je­se­dett ki Rad­nó­ti sze­mé­lyi­sé­ge.
A ren­dez­vé­nyen szin­tén fel­szó­lalt Mol­nár Lász­ló, a Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tá­si Le­vél­tá­ri Szö­vet­ség el­nö­ke, aki ki­emel­te a ta­nács­ko­zás tár­gyát adó kor­szak je­len­tő­sé­gét, mi­vel az 1920-ban el­fo­ga­dott nu­me­rus clausus tör­vény erő­sen kor­lá­toz­ta a ké­sőb­bi­ek­ben a fel­ső­ok­ta­tás­ba fel­ve­he­tő di­á­kok szá­mát, ami ki­ha­tott az egye­te­mek mű­kö­dé­sé­re, szer­ve­zé­sé­re. A szín­vo­na­las elő­adá­so­kat az SZTE Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar, az SZTE Szak­le­vél­tá­ra, il­let­ve a Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um mun­ka­tár­sai tar­tot­ták, be­te­kin­tést nyújt­va a részt­ve­vők szá­má­ra azon idő­szak­ba, mi­kor még köl­tőnk is a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem pad­ja­it kop­tat­ta. Se­gít­sé­gük­kel meg­is­mer­het­tük az egye­tem ko­ra­be­li mi­li­ő­jét, a sze­ge­di fi­a­ta­lok éle­tét, az ál­ta­luk szer­ve­zett klu­bok, ba­rá­ti kö­rök jel­lem­ző­it, va­la­mint azo­kat a hí­res ok­ta­tó­kat (Tettamanti Bé­lát, Horg­er An­talt, Dézsi La­jost, Sík Sán­dort, Zol­nai Bé­lát), akik nagy be­nyo­mást gya­ko­rol­tak a hall­ga­tók­ra, köz­tük Rad­nó­ti­ra is.
Az SZTE Szak­le­vél­tá­ra már nem el­ső al­ka­lom­mal szer­ve­zett in­téz­mény­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­ci­át, kö­szön­he­tő­en Vaj­da Ta­más le­vél­tár­ve­ze­tő­nek. E ren­dez­vé­nyek nagy­ban hoz­zá­já­rul­nak a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem múlt­já­nak fel­tá­rá­sá­hoz, va­la­mint ah­hoz, hogy még in­kább rá­lá­tást kap­junk azok­nak az itt ta­nult ne­ves sze­mé­lyi­sé­gek­nek a mun­kás­sá­gá­ra, akik­re mél­tán le­he­tünk büsz­kék.

Du­dás Szil­via