Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Dick­ens tör­té­ne­te min­den­ki szá­má­ra is­me­rős: adott egy go­nosz, kap­zsi vén­em­ber, Scrooge, akit ka­rá­csony éj­je­lén meg­lá­to­gat ös­­sze­sen négy szel­lem, kö­zü­lük az egyik az egy­kor volt üz­let­társ, a töb­bi­ek pe­dig ka­rá­csony szel­le­mei. A lá­to­ga­tá­sok so­rán az öreg szem­be­sül ön­ma­ga go­nosz­sá­gá­val, és lát­hat­ja, mi­lyen bor­zal­mak­nak néz elé­be, ha így foly­tat­ja éle­tét. Más­nap reg­gel ter­mé­sze­te­sen gyö­ke­re­sen meg­vál­to­zik min­den.
Robert Zemeck­is en­nél a film­nél sok­kal in­kább ma­gá­ra a tech­ni­ká­ra he­lyez­te a hang­súlyt, sem­mint hogy egy ta­nul­sá­gos szto­ri­val szol­gál­jon a gye­re­kek­nek. Ma­gá­ból a tör­té­net­ből iga­zá­ból csak a lé­nye­gi ele­mek van­nak a film­ben, de ma­ga az üze­net, amit hor­doz, nem iga­zán jön át.
Ez­zel szem­ben vi­szont a 3D ked­ve­lői szá­má­ra iga­zán jó él­ményt nyújt­hat, oly­an­­nyi­ra jól si­ke­rült ugyan­is a tech­ni­ká­val ját­sza­ni, hogy fel­nőtt lé­tem­re ko­mo­lyan hit­tem, hogy rém­ál­ma­im lesz­nek éj­sza­ka. Ugyan­is a Ka­rá­cso­nyi ének hi­he­tet­le­nül ijesz­tő­re si­ke­re­dett, ami a gyer­me­kek szem­pont­já­ból nem iga­zán sze­ren­csés.
Saj­nos a ka­rak­te­rek ki­dol­go­zá­sá­ra mint­ha nem fek­tet­tek vol­na kü­lö­nö­sebb hang­súlyt az al­ko­tók, el­te­kint­ve per­sze Scrooge fi­gu­rá­já­tól, aki­nek Jim Car­rey köl­csö­nöz­te a hang­ját. Car­rey mel­lett vá­szon­ra ani­má­ló­dott még Gary Old­man, Colin Firth és Bob Hoskin­s, hogy csak az is­mer­teb­be­ket em­lít­sük.
A ka­rak­te­rek eset­le­ges si­lány áb­rá­zo­lá­sán, a gyer­me­kek ijeszt­ge­té­sén, il­let­ve a ka­rá­cso­nyi pá­tosz mel­lő­zé­sén kí­vül nem na­gyon le­het be­le­köt­ni Zemeck­is mun­ká­já­ba.
Ka­rá­cso­nyi ének – szí­nes, ma­gya­rul be­szé­lő, ame­ri­kai ani­má­ci­ós film, 96 perc, 2009. Ren­dez­te: Robert Zemeck­is.

Petró Ju­li­an­na