Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!

 

Kopasz Katalin: Fizika szakmódszertani kutatások

A Szakmódszertani Csoport munkája több rétegű. Kísérleti eszközeink fejlesztése több irányú. Egyrészt igyekszünk a legújabb technika oktatási alkalmazási lehetőségeit megmutatni. A Zaj és nemlinearitás kutatócsoporttal együttműködve elkészült az EDAQ530 névre hallgató adatgyűjtő műszer és szoftver, melynek segítségével valós kísérletek eredményeit dolgozhatjuk fel számítógép segítségével. (http://www.noise.physx.u-szeged.hu/vi). A számítógépes játékok világából jól ismert Wiimote távirányító segítségével is végezhetünk kísérleteket (http://www.kfki.hu/~elftcson/multimedia/MedvegyTibor.08.24.pdf).

Jelentős hangsúlyt fektetünk a tudománynépszerűsítő tevékenységekre is. A Szent István téri Víztoronyban üzemeltetett állandó kiállítás helyszínén csoportok előzetes bejelentkezése esetén kísérletes bemutatókat tartunk a kiállított muzeális kísérleti eszközökkel.

Számos rendezvényünk szólítja meg a középiskolás réteget. Ezekre példa a Kutatók Éjszakája, a Karácsonyi Kísérletek, a „Játsszunk fizikát!” kísérletes diákverseny.

Általános tudománynépszerűsítő kísérleteink közül néhány: Heki-kutya; tenyérelem; esőérzékelő modellje; törésmutató-változás felületkezeléssel; preparált webkamera – unikum, mint infralencse.

Dr. Gálfi Márta: Környezet-biológiai kutató csoport

A biológiai rendszerek környezetükkel egyensúlyt tartanak, s ennek megfelelő habituális és fiziológiai állapotban vannak. Tehát amikor egy élőlényt látunk, és az életjelenségeket mutat, tehát él, akkor az, biztosan alkalmazkodott (akkomodálódott) a környezetéhez. Viszont lehet, hogy él ugyan, de nem a számára leginkább megfelelő módon, pl. beteg. Ez azt jelenti, hogy az, az élőlény, amelyik az imént említett betegséggel él, annak a szervezetében olyan folyamatok zajlanak, olyan strukturális és funkcionális állapotban van, amellyel csak betegen képes egyensúlyt tartani környezetével. Amennyiben az egyensúlytartás során, a beteg állapot csak átmenetileg van jelen, úgy, az illető élőlény képes volt kompenzálni saját élő rendszerével, s így egy átmeneti beteg periódus után, újra egészséges folyamatokkal és biológiai szerkezettel alkalmazkodik, él. Lehetséges, hogy a környezetben kialakuló változások olyan mértékűek, hogy azzal az organizmus már nem képes egészségesnek megfelelő formában egyensúlyt tartani, ilyenkor akár egy új, a korábbitól eltérő rendszerállapotnak megfelelően él, amit betegségként is detektálhatunk. Az élő rendszerek olyan szabályozó mechanizmusokat tartanak fenn, amelyekkel a folyamatos környezeti változásokhoz való alkalmazkodást meg tudják valósítani, ezeket homeosztatikus rendszereknek nevezzük. A homeosztatikus rendszereknek az a feladata, hogy olyan belső szervezeti állandóságot tartsanak fenn, amelyekkel az illető élő optimálisan, egészségesen élhet. De az élő az életciklusa alatt is más és más reakcióidővel működő homeosztatikus rendszerfolyamatokkal bír. Ugyanakkor maga a környezet is folyamatosan változik számos dimenzióban és szinkron módon.

Munkacsoportunk feladata, a környezet diszkrét, de krónikus változásainak biológiai homeosztatikus rendszerekre gyakorolt hatásainak tanulmányozása, melyeket az ideg -, endokrin- , immunrendszer és a viselkedés, valamint pszichés funkciók vizsgálatával valósítunk meg.

Dr. Kónya Zoltán, Dr. Ormai Tamás, Sápi András: Vízvezetékcsõ tisztítás hidrogéllel

A különböző fluidumok (gázok, folyadékok) transzportálását a legtöbb esetben csővezetékek segítségével oldják meg mind ipari, mind egyéni szinten. A szállító vezetékek különböző szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagokkal szennyeződhetnek, mint pl. paraffin, aszfaltén, réteghomok, vízkő, vas-oxid, stb. a földgázt és kőolajat szállító vezetékek, illetve az ipari-, mezőgazdasági- és ivóvizek hálózatainak esetében. Ezen szennyezők a szállítandó anyag minőségének lerontása mellett, a transzportfolyamatok akadályozásáért is felelősek. Eltávolításukra, a nagynyomású hidraulikus és vegyszeres eljárások mellett, sikeresen alkalmaznak ún. csőgörényeket (az angol szakirodalomban ezeket pig-nek, azaz malacnak hívják).

A gél-alapú csőgörény technológia bizonyítottan az egyik leghatásosabb módszer a csővezetékek tisztítására, vízmentesítésére (szénhidrogén-vezetékeknél). Az óriási előny az idő- és költségparaméter csökkentésében nyilvánul meg azzal, hogy a csőgörény akár egyszeri csővezetéken való áthajtásával megoldható a tisztítási (vízmentesítési) procedúra.

A gél-alapú technológia nagy előnye abban rejlik, hogy a különböző feladatok elvégzésére alkalmas anyagokból úgynevezett vonatokat állítanak össze, és ezek a vonatok komplexitásuknál fogva bármilyen problémát képesek megoldani. A vonat „vagonjai” különböző, speciális gélekből épülnek fel, melyek önmagukban, esetleg egyéb adalékanyaggal történő bekeverés után lesznek alkalmasak az adott feladat elvégzésére.