2024. március 28., csütörtök English version
Egyetem  --  Videógaléria  --  Innovízió
Innovízió - 2011. június 2.

Dr. Horváthné Dr. Almássy Katalin: Élelmiszerek érzékszervi minősítése

Dr. Tóth István Tibor, Péter Szabó István: Pneumobil, avagy a levegő ereje

Dr. Kálmán Miklós: L(-)almasav alapú polimerek


Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Horváthné Dr. Almássy Katalin: Élelmiszerek érzékszervi minősítése

Az élelmiszerek minőségének legfontosabb jellemzője a biztonság után az érzékszervi megfelelőség, azaz az élvezeti érték. Az élvezeti érték megállapításának eszköze az érzékszervi vizsgálat, mely megfelelő módon elvégezve objektív analitikai eljárásnak tekinthető. Ezt nevezzük szenzorikus analízisnek.

A szenzorikus analízist minimum 3-5 tagú bírálói csoport segítségével kell végezni, mivel az érzékszerveink tökéletlenségéből adódó véletlen hibák hatását csak így lehetséges minimálisra csökkenteni. Az eredményeket matematikai statisztikai módszerekkel értékeljük.

A vizsgálatok megbízhatóságát a tárgyi feltételek is jelentősen befolyásolják, ezért megfelelően felszerelt laboratórium szükséges a kivitelezéshez.

Kutatómunkámban az egyszerű leíró módszer fejlesztésével foglalkozom. Az eljárás lényege, hogy bírálók közreműködésével a mintáról leírást készítünk, majd a leíráshoz felhasznált pozitív és negatív jelzők aránya alapján kvantitatív értékelést készítünk. A termékről ezzel a módszerrel szerzett információk felhasználhatók tetszőleges termék pontozásos bírálati szempontrendszerének kidolgozásához.

Az érzékszervi vizsgálatok két alapvető csoportja a két vagy több minta különbözőségének felismerésére irányuló kvalitatív módszerek köre, illetve az egyetlen minta több szempont alapján végzett leíró elemzése, kvantitatív (pl. pontozásos) minősítése.

A leíró jellegű vizsgálati módszerek között legelterjedtebb a szabványban rögzített bírálati szempontrendszer alapján történő termékminősítés, pl. a 20 pontos vagy 100 pontos érzékszervi bírálat, melyeknél az egyes érzékszerveink által észlelhető tulajdonságok csoportját értékeljük az érzékelés sorrendjében, majd a szabványban rögzített jellemzők megléte illetve hiánya alapján pontozunk. Abban az esetben, ha egy termékre elfogadott bírálati kritériumrendszerrel nem rendelkezünk, segítségünkre lehet az egyszerű leíró módszer alkalmazása.

 


Pneumobil, avagy a levegő ereje

2008-ban a Bosch-Rexroth Magyarország Kft. kivételes lehetőséget biztosított a mérnök hallgatók számára: létrehozta a Pneumobil versenyt, melyen a hallgatói csapatok saját tervezésű, sűrített levegős járművekkel versenyezhetnek.

A feladatok a szponzorkereséstől a versenyen való részvételig a teljes folyamatot lefedik. A járművet, így annak sűrített levegős – pneumatikus – rendszerét is a hallgatók tervezik, és gyártását is saját maguk végzik.

A hagyományosan májusban, Egerben rendezett versenyen a mezőny hosszútávú, gyorsasági és gyorsulási versenyszámokat teljesített.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara 2009-től vesz részt a versenyben. 2011-ben az SZMNTIK csapatunk egy módosított, a MKLaren csapatunk egy új járművel indult. Mindkét csapat sikeresen állt helyt a 35 gépes mezőnyben, idei legjobb eredményünk a MKLaren csapat gyorsulási versenyben elért 3. helye.

 

Az SZMNTIK csapat tagjai:

Csikós Sándor

Korom Dávid

Kószó Ádám

Mustafa László

Támogató tanár:

Dr. Tóth István Tibor

 

A MK Laren csapat tagjai:

Deák Péter

Hörömpő Miklós

Muladi Balázs

Temesvári Norbert

Támogató tanár:

Péter Szabó István

További képek, videók és információk a Mérnöki Kar honlapján találhatók:

www.mk.u-szeged.hu

 

Dr. Kálmán Miklós: L(-) almasav alapú polimerek fejlesztése

A cél olyan korszerű technológiák kidolgozása melyek alkalmazásával korszerű új típusú polimer alapanyagok állíthatók elő, melyek magasabb hozzáadott értéket képviselő ipari termékenként, eljárásokként sokoldalúan felhasználhatók a gyógyászatban, illetve az élelmiszeriparban. Ennek során eljárásokat dolgozunk ki L(-)almasav alapú homo-biopolimerek, valamint ezek vázban, illetve oldalláncban módosított származékainak előállítására. Továbbá célunk technológiák kidolgozása olyan korszerű anyagok előállítására, melyek elősegítik a Magyarországon hagyománnyal rendelkező polimertechnológiák innovatív továbbfejlesztését.

Az almasav egy hidroxil csoportot tartalmazó dikarbonsav. Egy királis szénatomot tartalmaz, így két optikai izomerje ismert. Ezek közül a balra forgató izomer az élő sejtekben a Szent-Györgyi-Krebs ciklus egyik résztvevője. A sejtbe bekerülő almasav így teljes egészében lebomlik széndioxidra és vízre. Az almasav molekula tartalmaz hidroxil és karboxil csoportot egyaránt, így belőle egy észter típusú homopolimer állítható elő. Ez a polimer biológiailag lebontható. Mivel az almasav tartalmaz egy további karboxil csoportot is, így térhálós szerkezetek is előállíthatók. Továbbá a szabadon maradó karboxil csoport lehetőséget kínál esetleges módosításokra is, ezáltal tetszőleges tulajdonságokkal rendelkező polimer molekulaféleségek tervezhetők, ill. állíthatók elő.

További flexibilitás érhető el, amennyiben az almasav monomereket egyéb két, vagy több funkciós csoportot tartalmazó molekulákkal kombinálva un. kopolimereket állítunk elő.

Az elkészülő polimerek elvárásaink szerint széleskörűen felhasználható lehet a gyógyászat különféle területein. Ezek: sebkötőzők alapanyagaként, gyógyszerszállító polimerként (pl. liposzóma adalékként), hapténként immunizálásnál vakcinálásnál, protézisek alapanyagaként, stb.

Hasonlóan elvileg a különféle módosított homo- és kopolimerek jól felhasználhatók lennének élelmiszeripari adalékanyagként (állagjavító, ízkiemelő, stabilitásfokozó, stb.), illetve ezeket hordozó anyagként.

A PMLA, illetve annak módosított származékai feltehetőleg felhasználható lennének a kozmetikai iparban is hordozóanyagként, illetve részben hatóanyagként.

 

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár