Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Tör­je ket­té

Me­di­na Car­men­nek, egy fény­kép alá

Ki­nyílt az­tán az utol­só ab­lak is.
Ez leg­alább is, ahogy egy meg­cse­rélt
be­széd­hang a hal­ló­já­ra­ta­im­ban,
nem ma­rad ma­gá­ban egy­sze­rű tény.
Sem­mit sem kö­ve­tel­tem,
így az­tán nem kap­tam sem­mit.
A kez­de­tek­től ez volt a terv.
Egy dél­előtt ket­té­tö­ré­se
sza­vak­kal vagy ép­pen azok nél­kül.
Csak a ha­jad­ban va­gyok
egé­szen biz­tos ma is,
fe­ke­te, mint egy ké­mény szá­ja.
Fel­köt­ve job­ban áll.
A te­le­fon­kagy­ló túl­só
vé­gé­ről tény­leg csak
a be­széd­hang, a te han­god.
Kön­­nyebb, mint egy ko­ra nyá­ri es­te.
Nin­csen ben­ne lo­pás.
Tisz­tább, mint egy tó­me­der,
fe­nyők­től be­ár­nyé­kolt víz­part.

Nem aka­rok töb­bet
az ab­la­kok­kal fog­lal­koz­ni.
Tör­je ket­té a ha­jad hul­lám­zá­sa
a nya­rat.