Alapképzés

Az első képzési szint a 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc). Az alapképzés csak egyszakos, elvégzésével egy szakképzettség szerezhető.

A Bologna-folyamat célkitűzésének megfelelően az utóbbi esztendőkben még hangsúlyosabbá vált az egyetemek közti átjárhatóságot biztosító együttműködési stratégia. A szakszerkezet átalakításának eredményeként létrejött az egységes alapszakok rendszere, melyeket az egyetem minden korábbi főiskolai és egyetemi szaknak megfelelő területen művel. A képzési palettán néhány alapképzési újdonság is megjelent.

Az alapszakok önállóan is hasznosítható, piacképes végzettséget kínálnak. A különféle alapszakokhoz kapcsolódó mesterképzések továbblépést jelentenek a gyakorlati ismeretek felől a tudományos képzés felé, a legtehetségesebbek pedig a PhD-képzésben folytathatják tanulmányaikat.
A háromszintű képzésben érvényesülnek az egyetemi integráció előnyei. A képzések egy része immáron nem csupán egy-egy karhoz köthető, hanem az egységes egyetemi szervezetnek köszönhetően több kar együttműködésében valósul meg.
 
A tanárképzés egységes rendszerének kialakításához a Szegedi Tudományegyetem országos szinten a Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképző Albizottságában való részvételével járul hozzá. Az egyetemi integráció és a Bologna-folyamat következtében átalakult az egyik legnépszerűbb képzés: a tanárképzés ezentúl a mesterszakokon történik, így hagyományos tanárképző karaink, a Bölcsészettudományi Kar (BTK), a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK), valamint a Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) új alapszakjai és a szakok specializációi, miközben lehetővé teszik a későbbi a mesterképzésre való továbblépést és ezáltal a tanári képesítés megszerzését, önmagukban is színes és rugalmas képzéseket kínálnak. A karok közös munkájának eredményeként az alapszakok, szakirányok és tantárgyi modulok változatos sora várja a jelentkezőket.
Az alapszakok különlegessége, hogy a korábbi szakmeghirdetésekhez képest számban kevesebb, ám annál tartalmasabb képzéseket kínálnak, melyek képesek követni a munkaerőpiac változásait és mindenkori kihívásait. A képzések törzsanyagai széles körű tájékozottságot biztosítanak egyetemünk polgárainak, a szakokon belüli specializációk pedig felkészítenek a mesterképzésbe való belépésre, és szakképzettséget adnak, különféle feladatkörök ellátására készítve fel a hallgatókat. A kiváló alapműveltséggel rendelkező,
nyelveket jól beszélő szakemberek könnyen megtalálhatják helyüket a gazdaságban és a humán szolgáltatásokat egyre nagyobb arányban igénybe vevő kulturális közszolgáltatásban. A humán tudományokat és a természettudományt művelők számára a tanári hivatás egy a végtelen lehetőségek közül, melyekre diplomával a kezükben pályázhatnak.

 

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.