Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Magyar sikerekkel zárult a Keszthelyen megrendezett Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia.
Tizenkét évvel ezelőtt a Fizikai Diákolimpiából kinőve indult útjára a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiai mozgalom (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA), amely hamar a csillagászati-asztrofizikai tudományterület legrangosabb középiskolai tanulmányi versenyévé vált.
Magyarország 2011 óta vesz részt a versengésben, és az idei évben az a megtisztelő feladat érte hazánkat, hogy mi adhattunk otthont a sorrendben 13. nemzetközi olimpiai döntőnek. A 2019-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja, fővédnöke Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere volt. Az olimpia főszervezői feladatait Dr. Kiss Áron Keve és Dr. Hegedüs Tibor, a 14 fős feladatkitűző tudományos bizottság vezetését és a szakmai koordinációt Dr. Kiss László akadémikus látta el.
Az induláskor 21 ország közreműködésével indult program a közreműködők számát tekintve az eltelt bő egy évtized alatt közel a duplájára növekedett: az idei döntőn 46 ország csaknem 260 diákja vett részt. Több, erős csillagászati hagyományokkal bíró nemzet két ötfős csapatot is regisztrált – idén 46 ország mintegy 260 diákja mérte össze tudását, majd végül a magyarok összesen 4 bronzéremmel és 6 kiemelt dicsérettel zárták a versenyt.
2013 óta ez volt az eddigi legjobb magyar szereplés a Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián; idén mindkét csapatunk minden tagja szerzett valamilyen elismerést, ez abszolút rekord. Az eredmények különösen értékesek annak fényében, hogy – sok résztvevő országgal ellentétben – Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy, illetve hogy bizonyos országokban önálló intézetek működnek a csillagászati tehetséggondozás céljára, míg nálunk iskolai és egyesületi csillagászati szakkörök, valamint egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőr csillagászok és egyetemi hallgatók által tartott felkészítő alkalmak keretében van csak mód a diákokkal foglalkozni.
Link: ridikul.hu
