Felsőfokú szakképzés

A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés (F), a felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.
Az érettségit követően az egyetemek és főiskolák szakjain kívül harmadik útja is van a felsőoktatásba kerülésnek: a felsőfokú szakképzések (fsz) rövid idő alatt, állami finanszírozással, jól hasznosítható szakmát adnak hallgatóiknak. Ráadásul az Oktatási Minisztérium évről évre bővíti az fsz képzésekre felvehetők keretlétszámát, így a bejutás is egyre könnyebb ezekre a helyekre.
 

A diákok elsősorban gazdasági, műszaki területről válogathatnak, ezeken a területeken kínálnak gazdag programot a felsőfokú szakképzések. Itt elsősorban olyan szaktudást igénylő munkákra készítenek fel, amelyekhez szükségtelen a felsőoktatásban eltölteni négy-öt évet, és inkább a gyakorlati elemeken van a hangsúly. Komoly előnye ezeknek a képzéseknek, hogy a legtöbb esetben az állam finanszírozza a tanulmányokat, szemben az általában 60–80 ezer forintra rúgó tanfolyami díjakkal. A rendszer a diákok számára kedvező, hiszen a felsőfokú szakképzés megszerzése után a hallgatót még megilleti az ingyenes tanulás joga, így mehet tovább állami finanszírozású alapszakra. A felsőfokú szakképzés az új típusú bolognai rendszerben lényegében a többciklusú képzés első lépcsője, mely az érettségire épül, OKJ szakképesítést ad, és a szakirányú felsőoktatási intézményekben kreditpontok formájában beszámítható a további tanulmányok során (ez intézményfüggő, az adott felsőoktatási intézmény adhat róla információt). A képzések illeszkednek a piaci követelményekhez, így a munkaadók szempontjából is keresett szakmák sajátíthatók el. Ez a képzési forma egyben a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető, a végzettek a későbbiekben gyakorlottan kerülnek be a felsőoktatás körforgásába. Egyes felsőoktatási intézmények vizsgálatai szerint, akik felsőfokú szakképzés megszerzése után kerültek be egyetemi vagy főiskolai szakra, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A képzések szinte kivétel nélkül kétévesek, és a felsőoktatási intézmények keretein belül a velük megállapodott középiskolák, szakképző intézmények tartják. (forrás: fisz.hu)

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • *
    november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 23. 09:30 - 24. 13:00
  • november 23. 10:00 - 24. 14:00
    Program - 2017. november 23.: Köszöntő - dr. habil. Sándor Klára (SZTE BTK általános dékán-helyettes) és dr. Horváth Márta (SZTE BTK Germán Filológiai Intézet, adjuktus, SZTE BTK Kognitív Poétika Kutatócsoport vezető). Orosz Magdolna – Narratív diskurzus és detektívtörténet: „kriminális” átírások. Benyovszky Krisztián – Manipuláció és szerepjátszás Edgar Allan Poe Te vagy az! című bűnügyi történetében . Kálai Sándor – Írott és képi kód összjátéka – A bűnügyi regény olvasási tapasztalata. Bene Adrián – Átjárók, rések, perspektívák: hibrid detektívnarratívák elbizonytalanító stratégiái (Hannu Rajaniemi Jean le Flambeur-trilógiájában és A viszony című televíziós sorozatban). Szabó Judit – Csavar a végén: meglepetés, felismerés, mindfuck. Felkért hozzászóló: Papp-Zipernovszky Orsolya – A feszültségkeltés és a meglepetés pszichológiája. Mikola Gyöngyi – A gyilkos szerepében (Nabokov és a Kreutzer szonáta). Domsa Zsófia – Ismeretlen ismerősök – személyes találkozás a skandináv krimik sorozathőseivel. 19.00 óra: Krimi-est. 2017. november 24.: 9.00 órától Szabó Erzsébet: Figyelemirányítás a detektívtörténetben. Simon Gábor: A bűn felfed(ez)ése: mentális reprezentációk Arany balladáiban. Farmasi Lilla: A tudatábrázolás és a nyomozás folyamatai Jonathan Lethem Árva Brooklyn című regényében. Makai Péter Kristóf: Rend a lelke minden gonosznak: A gyilkos robotok és android nyomozók mesterséges intelligenciája Asimovtól O'Neillig. Horváth Márta: Tett-hely. Kognitív térképek és útvesztők. 13.20 óra: Zárszó: dr. Szabó Erzsébet (SZTE germán Filológiai Intézet, adjunktus). A konferencia szervezője: a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Modern Filológiai Munkabizottság Germán Albizottság.
  • november 23. 10:50 - 24. 13:00
    A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája minden évben meghirdeti a Nyelvészdoktoranduszok Országos Konferenciáját. A tizennyolcadik LingDok konferencia célja a magyarországi (és a határon túli) egyetemek nyelvtudományi doktori programjaiban részt vevő hallgatók kutatásainak széles körben való megismertetése, a közös kutatások lehetőségének megteremtése, továbbá a doktoranduszok publikációs tevékenységének elősegítése. A konferencia az alábbi témaköröket öleli fel (bármely nyelv vonatkozásában): fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika, nyelvtipológia, szövegnyelvészet, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, nyelvfilozófia, nyelvtörténet, nyelvelmélet.