Szegedi Tudományegyetem | Horváth Szatmár vírusokkal, fehérjékkel, génekkel,állatmodellekkel dolgozik

Horváth Szatmár vírusokkal, fehérjékkel, génekkel,állatmodellekkel dolgozik - Az agy betegségein agyal

2011. április 27.

Az Alzheimer-kór és a skizofrénia titkait kutatja Horváth Szatmár. Fotó: Frank Yvette

Orvos és biológus, a pszichiátriai klinika pácienseit gyógyítja, miközben az agy betegségei közül a skizofrénia és az Alzheimer-kór okait kutatja. Horváth Szatmárral, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája adjunktusával beszélgettünk.

Skizofrénia molekuláris szinten? – Idegtudománnyal foglalkozó biológusként és orvosként érdekel a skizofrénia, ez a csak emberre jellemző betegség, amelyről nagyon keveset tudunk. Mi azt modellezzük, mi van az agyban a skizofrén betegeknél. A megváltozott génexpresszió (a gén átíródása fehérjévé) következményeit vizsgáljuk. Két létező molekuláris modell újszerű ötvözésével sikerült olyan genetikailag módosított egértörzseket előállítanunk, amelyekben bizonyos idegsejttípusokat szelektíven hatástalanítva modellezni tudjuk a skizofrénia molekuláris agyi mechanizmusait. – mondja Horváth Szatmár. A Szegedi Tudományegyetem kutatója, pszichiátere eredményük jelentőségét abban látja, hogy a kutató társadalomnak olyan modellrendszert adtak, amelyen lehet tesztelni gyógyszereket. A szegedi orvos-biológus társszerzője volt annak a Mirnics Károly kutatóprofesszor vezetésével készült tanulmánynak, amely a skizofrénia idegrendszeri hátterét transzgenikus, azaz génrendszerükben módosított állatokban vizsgálta. Kutatási eredményeiket a neves Molecular Psychiarty folyóirat is közölte.

– Az Alzheimer-kór kialakulásáért felelőssé tehető új, speciális fehérje szerepének meghatározásával foglalkozik. De hogyan kerül ez a fehérje az emberi szervezetbe?

– A herpeszvírusnak az idegsejtekbe jutását segíti ez a fehérje.

– Vagyis e mentális betegség, az Alzheimer-kór alapja egy fertőzés lehet?

– Tény, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek szervezetében nagyobb százalékban mutatják ki a herpeszvírust, mint más személyekében. A herpeszvírussal az emberek 95 százaléka találkozik élete során. E vírus megfertőzheti az agyat is, ahol alvó jelleggel szunnyadhat, de időnként, például stressz hatására aktiválódik, és előrehalad a fertőzés. Ez a vírus azokat az agyi területeket támadja meg, amelyek a viselkedésért, az érzelmekért és a memóriáért felelősek.

– Hogyan született az ötlet, ami ehhez a vizsgálati irányhoz vezetett?

– Az orvos és a biológus szakot párhuzamosan végeztem a szegedi egyetemen. Mikor doktoranduszként a TTIK összehasonlító élettani tanszéken Toldi József professzor laborjában dolgoztam, az idegrendszert fertőzni képes vírusokat használtunk idegi pályák jelölésére. Ott merült föl, hogy bizonyos változások módosítják a vírus terjedését, s e folyamat nagyon hasonlít a memória kialakulására. Herpeszvírust használva merült föl, hogy szerepet játszhat-e azoknak a betegségek kialakulásában, amikor a memória zavart szenved.

Az Alzheimer-kór és a skizofrénia titkait kutatja az orvos-biológus egyetemi adjunktus, Horváth Szatmár. Fotó: Frank Yvette

– De a vírus az agynak miért pont a memóriáért felelős részét támadja meg?

– Az idegsejtek nem egyformák, a felszínükön lévő lipid kettős réteg, amelybe fehérjék ágyazódnak. A vírus azokat a sejteket fertőzi meg leginkább, amelyek az anyagcsere szempontjából a legaktívabbak. Márpedig a memóriafunkció kialakulásában részt vevő idegsejteknek nagy az anyagcseréje és aktivitása, s másfajta fehérjéket hordoznak magukon, mint az egyéb funkciójú idegsejtek. Az egyik fehérje, a herpeszvírus bejutásában központi szerepet játszik. E fehérje nagyon hasonló módon hasítódik, alakul át, mint az amyloid fehérje előalak.

– Ez a hasonlóság miért fontos?

– Az „amyloid béta” fehérje központi szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. Az általunk vizsgált nektin fehérje nagyon hasonló módon alakul át, mint az úgynevezett amyloid prekurzor protein. Mert nem az egész fehérje a káros, hanem kis hasítási terméke. Ezért azt gondoljuk: hasonló lerakódást okoz az általunk vizsgált „nektin1” hasítási terméke, mint az amyloidé.

– Miben segítenek az állatmodelles kísérletek?

– Genetikailag módosított egereink felhalmozzák a nektin hasított formáját, s bennük az Alzheimer-kórhoz hasonló lerakódást találunk azokon az agyterületeken, amelyek az Alzheimer-kórban érintetteknél is láthatóak. Most azt vizsgáljuk, hogyan változik meg a genetikai aktivitás ezekben az állatokban. Bizonyítottuk, hogy ez a fehérje jelen van azokban az amyloid lerakódási gócokban, plakkokban, melyek az Alzheimer-kórban elhunyt beteg szervezetéből származnak. Most kezdtük a sejtszintű kísérleteket, hogy feltárjuk: a többi, az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérjével milyen interakcióban, kapcsolatban van a nektin. Vagyis kutatási irányunk félútján járunk.

Alzheimer-kór

A megszokottól eltérő a viselkedése, bizonyos emlékeket más színben lát, paranoid színezetű a gondolkodása az Alzheimer-kóros betegnek. Minél tovább aktív az ember szellemileg és fizikailag, annál később jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei. Az Alzheimer-kóros betegek kevesebb mint 1 százaléka genetikai okból szenved ettől a bajtól. A többségnél nem mutatható ki genetikai hiba. Ez utóbbi csoportban az úgynevezett véletlenszerűen kialakuló Alzheimer-kór tünetei 65 éves életkor után, vagyis öreg és agg korban jelentkeznek.

3 kontinens 1 célért

A transzgenetikus egérmodelleket Japánból kapja Horváth Szatmár. Miután elvégzi az állatok magatartás- és agyi aktivitásvizsgálatát, az Amerikai Egyesült Államokba küldi az állatok részleges genetikai analízisét, hogy összevessék az ottani humán mintákkal. A három kontinensen átívelő együttműködést Horváth Szatmár szervezi, mert a cél közös: a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór legyőzése.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu