– Matematikából, fizikából minden, és alapos jártasság az informatikában – ezek a tudományok szükségeltetnek a csillagászathoz. Nagyon sok energiát kell a tanulásba fektetnie annak, aki az univerzum kutatására készül – jelenti ki Szatmáry Károly. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Kísérleti Fizikai Tanszékének docense tízéves korában, az akkor olyannyira népszerű tudományos fantasztikus irodalom és filmsorozatok hatására döntötte el: csillagász lesz. A szegedi Radnóti-gimnázium diákjaként járt először az egyetemi csillagdában, ahol Márki-Zay Lajos tartott szakkört. Budapesti tanulmányai után 1981-ben csillagász- és matematika–fizika szakos diplomával tért vissza a Béke-épületbe, ahol 1999 óta irányítja a csillagászképzést.

34 csillagászoklevelet adott ki eddig a szegedi universitas, amely – az ELTE mellett – mesterszakon is képezhet. A végzősök közül 8 már megszerezte a PhD-fokozatot, az egyik tanítvány pedig az MTA doktora címet. A szegedi csillagászok könnyedén elhelyezkedtek – a legjobbak külföldön dolgoznak. Specializálódtak is: akad, aki csillagászati színképelemző műszert fejleszt a világ legnagyobb távcsöveihez; egy másik fiatal a keletkező csillagok körüli anyagkorongok modellezésében ért el komoly sikereket – országhatárainkon túli intézetben. Egy harmadik itthon azon dolgozik, hogy fölfedezze az ötszáz, más csillagokhoz tartozó, úgynevezett exobolygó körül esetlegesen keringő holdakat. Ez utóbbi témával is foglalkozik néhány éve Szatmáry Károly, de legjobb eredményeit a pulzáló vörös óriáscsillagok fényváltozásának elemzésében érte el. A Napunknál néhány százszor nagyobb csillagok adatait vizsgálva Kiss Lászlóval az elsők között mutatta ki, hogy egy csillagnál a pulzálás előre nem jósolható, kaotikus, amelynek leírásához az eddig ismerthez képest más matematikát kell használni. Egy másik vörös óriásnál pedig a fényváltozási periódus különlegesen gyors csökkenésére találtak rá és értelmezték elméleti modell által.

A tanszékcsoport csillagász oktatói közül Vinkó Józsefet és tanítványait a szupernóvák érdeklik – nemrégiben föl is fedeztek egy ilyen robbanó csillagot. A Gergely Árpád László körüli műhely pedig relativitáselmélettel, gravitációs hullámokkal és kozmológiával foglalkozik.

– Gyakorlatias a szegedi képzés: itt a csillagász szakos hallgató biztos, hogy kezel kisebb-nagyobb távcsöveket, megtanulja a képfeldolgozási technikákat – mondja Szatmáry tanár úr, aki a tudomány népszerűsítését vállaló Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány ügyeit is intézi. Újszegedi Csillagvizsgálójukat minden péntek este megnyitják a laikusok előtt is: például a legutóbbi kutatók éjszakáján 800 kíváncsinak engedtek bepillantást az univerzumba.

Újszászi Ilona

Forrás: Délmagyar.hu