Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

1957-ben – Kalmár László professzor megkeresése alapján – belépett a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete Matematikai logika és alkalmazásai Osztály Gépkutató Laboratóriumába. Itt építette meg Kalmár professzor tervei alapján a szegedi logikai gépet 1957-58 években, ugyanebben az időszakban , saját kutatásai alapján megszerkesztette az első magyar műállatot, egy feltételes-reflex modellt, a szegedi katica bogarat. 1960-ban a Szegedi Szabadtári Játékok számára tervezett és épített meg egy hangkésleltető berendezést. 1963-ban Kalmár László javaslatára létrejött a Szegedi Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriuma, amelynek első és egyetlen tudományos munkatársa Muszka Dániel volt. A Kibernetika Laboratórium 1965-től töltötte be az egyetemi számítóközpont szerepét is. Ebben az évben került Szegedre az M-3 számítógép. Ennek, valamint az ezt követő Minszk 22 gépnek (1968) és végül az R-40 számítógép telepítését szervezte és valósította meg, mint tudományos osztályvezető, a Laboratórium műszaki vezetője. 11 szolgálati találmányára kapott szabadalmi oltalmat, ezek közül kettő Kalmár Lászlóval közös munka eredménye volt. Kalmár László, a Kibernetikai Laboratórium tudományos vezetője 1976-ban elhunyt. Az ő korai halálát követő időszakban olyan körülmények alakultak ki, amelyek hatására 1981-ben állást változtatott: a szegedi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet új, 6,5 hektáros üvegháza számítógépes klímaszabályozásának megvalósításra vállalkozott, mint a kertészet műszaki vezetője.. Mivel az alapfeladatot sikerrel megoldotta, a kertészeti rendszer automatizálásának fejlesztési lehetőségei egyre jobban szűkültek, 1986 elfogadta a Mezőgazdasági Üzemszervezési, Számítástechnikai és Informatikai Rt felkérését és vállalat délalföldi területi igazgatója lett. 2000 évben ment véglegesen nyugdíjba. 1975 óta minden szabad energiáját, 2000 óta minden szabad idejét is az Informatika Történeti Múzeum létrehozása érdekében tett erőfeszítésekre fordítja. 1977-ben Neumann díjat, 2005-ben Kalmár díjat kapott, 2008-ban pedig „Szegedért” oklevél kitüntetésben részesült.