molnar_gyongyver

Az óvoda és iskola feladatai az értelmi képességek fejlesztése terén – a diagnosztikus mérések (eDia) szerepeés helye a magyar közoktatásban

Az oktatási rendszer teljesítménye alapvetően meghatározza az élet minőségét, a gazdaság fejlődését, a fenntartható fejlődés lehetőségeit és ezzel párhuzamosan Magyarország nemzetközi helyzetét.




Ma már empirikusan bizonyított, hogy szoros kapcsolat van a társadalom által birtokolt tudásvagyon, az oktatási rendszer sikeressége és a társadalmi-gazdasági fejlődés hosszú távú trendje között. Mivel a munkafolyamatok gyorsan változnak, a modern munkavállaló egyik legfontosabb képessége a tanulás és a megtanult ismeretek, elsajátított készségek alkalmazásának képessége.


Amíg az 1970-es és 80-as évek nemzetközi kutatásain diákjaink átlagosan a világ élvonalában teljesítettek, ma már 15 éveseink közel 20%-a funkcionális analfabéta. Ez az arány a matematika esetén még magasabb, 28,1% és növekedő tendenciát mutat (2003-ban még 23% volt). Ők potenciális munkanélküliek. Ezzel szemben nagyon alacsony a legmagasabban teljesítők aránya e populációban, matematikából a diákok 2,1%-a, természettudományokból 0,5%-a tartozik már csak a világ élvonalához.


Az oktatás megújításának, új pályára állításának feltétele a koragyermekkori nevelés (óvoda és elemi osztályok) fontosságának felértékelése, minőségének javítása. Nélkülözhetetlen a tananyagot közvetítő iskola meghaladása, a lényeges és a lényegtelen tananyagelemek szétválasztása. Jelen pillanatban mindenki ugyanakkor ugyanazt, ugyanannyi ideig tanulja és oktatási rendszerünk nem veszi figyelembe a diákok fejlődésében rejlő fáziskülönbségeket. A legtöbb diákot nem fejlesztjük elég ideig. Ki kell jelölni fókuszpontokat, ahová minden egyes gyereknek el kell jutni. Például ne fordulhasson elő, hogy megfelelő olvasási és számolási készségek nélkül lép valaki felső tagozatba, mert akkor eleve kudarcra van ítélve tanulása, iskolai sikeressége, későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedése. Mindennek alapvető feltétele annak megállapítása, hogy hol tart a diák a legfontosabb képességek, készségek fejlődése tekintetében. Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja egy e célt szolgáló rendszer kidolgozását valósította meg.


Az eDia nemcsak egy platform, amit ma már a világ több országában az óvodától az egyetemi mérésekig használnak, hanem egy rendszer is. Közel 20.000 elsőtől hatodik évfolyamos diákoknak fejlesztett matematika, olvasás és természettudományos feladatot tartalmaz, melynek iskolai használatához elegendő egy általános böngésző és internetkapcsolat. Elsőtől harmadik évfolyamig a feladatok utasításait nemcsak elolvashatják, hanem meg is hallgathatják a gyerekek, így például a diákok matematika teszteredményeit nem befolyásolja olvasási képességük fejlettségi szintje, illetve a tesztek a még olvasni nem tudó vagy olvasási nehézségekkel küzdő diákok körében is használhatóak. A hangok mellett képek, animációk, videók teszik még színesebbé, életszerűbbé a feladatokat. Az eDia rendszer azonnali visszacsatolást nyújt a tanulók tudás- és képességszintjéről, lehetővé teszi az esetleges lemaradások pontos jelzését, a tanítás személyre szólóvá tételét. A rendszer nagy előnye, hogy mind a diákok, mind a pedagógusok, mind az iskolák szintjén tét nélkül alkalmazható. Az eDia alkalmazásával a pedagógus pontosan tudni fogja, hogy egy adott gyerek a többi, azonos évfolyamon tanuló diákhoz viszonyítva hogyan teljesít, milyen képességszinten van. Terveink között szerepel az eDia rendszerrel összekötött fejlesztő rendszerek és az óvodai mérésekre optimalizált iskolakészültségi tesztcsomagok kidolgozása is.