SZTE televízió

lajko_dora

Magánszféra vs. munka világa

Az ember társas lény – életünk során szinte folyamatosan rá vagyunk utalva a többi emberrel. Életminőségünk meghatározó pillére az emberi kapcsolataink minősége és jellege.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés



A világ népességének folyamatos történelmi növekedése, az információs társadalom bővülése és az infokommunikációs technológiák mindennapossá válása, valamint a tudatosság hiánya oda juttatott bennünket, hogy az emberi kapcsolataink idejének, helyének és rendszerességének már nem irányítói, hanem sok tekintetben csupán „elszenvedői” vagyunk. Napjainkban már hiába vonulunk el saját szobánkba, ha nem vagyunk elég figyelmesen fegyelmezettek szinte bárki, bármikor behatolhat a magánszféránkba, vagy mi furakodunk be másokéba, ráadásul paradox módon úgy, hogy a 21. század emberére oly jellemző lelki magányt ez az információ-dömping nem oldja fel.

Egy olyan korszakban élünk, ahol szégyenérzet nélkül bárki, bármit szinte válogatás nélkül megoszt az életéről, adatok és információk özöne áramlik tőlünk és felénk. Létezik-e egyáltalán magánszféra, értelmezhető-e jogilag a magánélet egyént védő határa? Mint piacra „dobott” munkaerőknek van-e bármiféle privát térre jogunk?

Az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés a munkajogban, hogy a munkáltató az érdekének legjobb érvényesítéséért meddig hatolhat be jogszerűen a (leendő) munkavállalók magánszférájába, akár a kiválasztás, akár a munkáltatói ellenőrzések tekintetében, hiszen ami technológiailag lehetséges, nem szükségképpen jogszerű is. A munkaviszony minden egyes szakaszában találkozhatunk adatokkal, illetve adatkezeléssel. Hiszen már a munkavállalók kiválasztása, későbbi képzése, minősítése, vagy ellenőrzése, és a munkaviszony megszűnése, megszüntetése adatokon, adatkezelésen alapul. Az adatkezelés ugyanakkor a gyakorlatban gyakran aggályos lehet. Miért? A válasz a munkaviszony sajátosságaiban gyökerezik. A munkavállaló egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben van, a munkáltató és a munkavállaló közti érdek-összeütközés pedig tovább bonyolítja a kérdést.

 

Az előadás némi szociológiai, pszichológiai kitekintéssel a jog világába invitálja a hallgatóságot. E jogi témakör alapvetően adatvédelmi kérdéseket tisztáz, ugyanakkor jelzi a téma alkotmányjogi, polgári jogi beágyazottságát, és mindezen témalogikát a munkajogra nézve értelmezi az előadó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. május 22.

Kiemelt_Berenyi_Lendulet

Az SZTE két munkatársa, Berényi Antal agykutató és Gácser Attila biológus is az MTA Lendület programjának legújabb 21 nyertese közé tartozik. Most Berényi Antalt kérdezzük – többek között –arról, hogy miként lett kétszeres „lendületes”.

SZTEmagazin

2018. június 04.

kiemelt_konyvhet

Több mint húsz, a szegedi egyetem munkatársai által jegyzett kiadvány ad alkalmat könyves beszélgetésre a 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjain. Az SZTE szervezésében 2018. június 5. és 11. között tudománynépszerűsítő programok és könyves utazások várják az érdeklődőket.