SZTE televízió

lajko_dora

Magánszféra vs. munka világa

Az ember társas lény – életünk során szinte folyamatosan rá vagyunk utalva a többi emberrel. Életminőségünk meghatározó pillére az emberi kapcsolataink minősége és jellege.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés



A világ népességének folyamatos történelmi növekedése, az információs társadalom bővülése és az infokommunikációs technológiák mindennapossá válása, valamint a tudatosság hiánya oda juttatott bennünket, hogy az emberi kapcsolataink idejének, helyének és rendszerességének már nem irányítói, hanem sok tekintetben csupán „elszenvedői” vagyunk. Napjainkban már hiába vonulunk el saját szobánkba, ha nem vagyunk elég figyelmesen fegyelmezettek szinte bárki, bármikor behatolhat a magánszféránkba, vagy mi furakodunk be másokéba, ráadásul paradox módon úgy, hogy a 21. század emberére oly jellemző lelki magányt ez az információ-dömping nem oldja fel.

Egy olyan korszakban élünk, ahol szégyenérzet nélkül bárki, bármit szinte válogatás nélkül megoszt az életéről, adatok és információk özöne áramlik tőlünk és felénk. Létezik-e egyáltalán magánszféra, értelmezhető-e jogilag a magánélet egyént védő határa? Mint piacra „dobott” munkaerőknek van-e bármiféle privát térre jogunk?

Az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés a munkajogban, hogy a munkáltató az érdekének legjobb érvényesítéséért meddig hatolhat be jogszerűen a (leendő) munkavállalók magánszférájába, akár a kiválasztás, akár a munkáltatói ellenőrzések tekintetében, hiszen ami technológiailag lehetséges, nem szükségképpen jogszerű is. A munkaviszony minden egyes szakaszában találkozhatunk adatokkal, illetve adatkezeléssel. Hiszen már a munkavállalók kiválasztása, későbbi képzése, minősítése, vagy ellenőrzése, és a munkaviszony megszűnése, megszüntetése adatokon, adatkezelésen alapul. Az adatkezelés ugyanakkor a gyakorlatban gyakran aggályos lehet. Miért? A válasz a munkaviszony sajátosságaiban gyökerezik. A munkavállaló egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben van, a munkáltató és a munkavállaló közti érdek-összeütközés pedig tovább bonyolítja a kérdést.

 

Az előadás némi szociológiai, pszichológiai kitekintéssel a jog világába invitálja a hallgatóságot. E jogi témakör alapvetően adatvédelmi kérdéseket tisztáz, ugyanakkor jelzi a téma alkotmányjogi, polgári jogi beágyazottságát, és mindezen témalogikát a munkajogra nézve értelmezi az előadó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. február 06.

kiemelt_hallgatoiversenyek

Egyetemi vers- és prózamondó valamint zenei versenyt, fotó-, színikritika-, dráma és verspályázatot hirdet a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája nappali tagozatos hallgatók számára.

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.