Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Kez­det­ben más­fél évet töl­töt­tem a Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Ka­ron, de a sza­kom nem pas­­szolt hoz­zám. Vagy én nem pas­­szol­tam a sza­kom­hoz? Már mind­egy. Ott­hon át­be­szél­tük szü­le­im­mel a te­en­dő­ket, és a vál­tás mel­lett dön­töt­tem, ezek után je­lent­kez­tem a sze­ge­di egye­tem leg­na­gyobb ka­rá­ra, kom­mu­ni­ká­ció szak­ra. Két in­téz­mény éle­té­ben is volt al­kal­mam el­mé­lyed­ni, így nyu­godt szív­vel mond­ha­tom, hogy az ok­ta­tás ki­emel­ke­dő szak­mai szín­vo­na­lon zaj­lik, minősé­gi tu­dást le­het el­sa­já­tí­ta­ni. Bé­kés­csa­bai va­gyok, ezért al­bér­let után kel­lett néz­nem az év ele­jén. Fi­no­man fo­gal­maz­va nem én kezd­tem el­ső­ként ke­res­ni a meg­fe­le­lőt, de egy nap alatt rá­ta­lál­tam, nem oko­zott fej­tö­rést.
Az egye­te­mi évek el­kép­zel­he­tet­le­nek bu­lik nél­kül, Sze­ge­den nagy a me­rí­té­si le­he­tő­ség, min­den­ki meg­ta­lál­ja a szá­má­ra von­zót. Ja, és fel­tű­nő­en ma­gas a szép lá­nyok ará­nya a vá­ros­ban.
Gonda Mik­lós (BTK, I. kom­mu­ni­ká­ció és mé­dia­tu­do­mány)