Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Amikor 2000-ben a JATE és a SZOTE egyesült, akkor én magam – polgármesteri és országgyűlési képviselői minőségemben is – vetettem fel a frissen kinevezett rektornak, Mészáros Rezsőnek, hogy van egy Nobel-díjas tudósunk, aki mellesleg az önálló egyetem első rektora is volt, indokolt lenne felvenni a nevét” – utalt az egykori polgármester saját szerepére. „Többek között azért éreztem ezt a változást követendőnek, mert ő az egyedüli magyar, aki itthon dolgozva, magyar állampolgárként vehette át a tudományos élet legmagasabb kitüntetését. Méltó lenne tehát, ha az anyaintézmény venné fel a nevét. Akkor még nem talált egyöntetű támogatásra az ötlet. Bár Mészáros Rezső rektor nem zárkózott el a gondolattól, sőt, talán még az ügy mellé is állt volna, azonban a többi kar háza tájáról negatív visszajelzések jöttek. Még nagyon friss volt az egyesülés, nem idomultak még egymáshoz a karok, az akkori légkört áthatotta a rivalizálás páradús levegője. Sokan attól féltek, hogy talán túl nagy dominanciája lesz az orvosi karnak, amely – valljuk be – húzókar még most is egyetemünkön (többek között az idegen nyelvű képzésnek köszönhetően is).”

 

 

„A Nobel-díjas és a város egy névben.” Fotó: Segesvári Csaba

 

Bartha László ezt a hozzáállást akkor szemellenzős, belterjes gondolkodásnak tartotta, s tartja még most is. Véleménye szerint nem ésszerű az orvosi kar dominanciájára hivatkozni, hiszen Szent-Györgyi nem volt orvos. A kutatásai az emberi szervezetre vonatkoztak. Az embert kutatta mint kémikus. Viszont, ha e logika mentén haladnánk, akkor kijelenthetjük, hogy a fizikusok, a matematikusok, sőt a bölcsészek munkái is ugyanúgy az emberre hatnak. Bartha László megfogalmazásában: ha van „szegedikum” a világban, akkor az egyértelműen Szent-Györgyi. Vitának akkor lenne értelme, ha egy olyan városról lenne szó, amelyhez több Nobel-díjas is kötődik. De így nem lehet kérdéses, hogy helyes-e a C-vitamin „feltalálójáról” elnevezni az intézményt.

Arra a felvetésre, hogy többen azért nem szeretnék a névváltoztatást, mert a világ más egyetemei is a városukról vannak elnevezve, és ez az mostani forma (Szegedi Tudományegyetem) öregbítheti igazán Szeged hírnevét, Bartha úgy válaszolt, hogy a városnév megmaradhat. „Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem Szeged. A Nobel-díjas és a város egy névben” – ismertette a korábbi polgármester az egyik alternatívát. „Lehet ez is egy megoldás, ha a konszenzust keressük. Nekem ez lenne a legszimpatikusabb, úgy is mint egykori polgármester, úgy is mint egy egyszerű szegedi polgár. De vannak egyetemek, melyek az alapítójukról nevezték el az intézményt. Ez is egy érv, és akkor lehetne Szegeden Klebelsberg Egyetem is. De a kérdés az, hogy mit akarunk üzenni a névválasztással. Az alapító kultuszminiszter történelmi szerepe példás, és megérdemelné, hogy róla nevezzük el intézményünket. Viszont ha a nagyvilág felé szeretnénk üzenni, akkor egyértelmű a Szent-Györgyi név használata.”

Az egykori polgármester szerint az, hogy a város és az egyetem szervesen egymáshoz kapcsolódik, természetes dolog a világon mindenhol. Hatnak egymásra és függnek egymástól; ezt a szimbiózist szeretni és használni kell. Bartha László búcsúzóul még hozzátette, hogy ha lenne voksa a névválasztás körül zajló vitában, akkor egyértelműen a Szent-Györgyi elnevezést támogatja, a városnév megtartásával.